Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-06-27 / 26. szám

— 282 —

tagjai, mintegy 60-an felkeresték a főispánt. A tisztikar nevében az alispán köszöntötte őt életének ezen a nevezetes fordulópontján, megköszönte neki a tisztikar iránt tanúsított megértő, szeretetreméltó előzékeny jóindulatát és különösen kiemelte azt, hogy a tisztikarnak jólesett és nagyra értékelte, hogy a főispán a tisztikar iránt tartozó ellenőrző kötelességét nem a bürokrata ridegségével és fontoskodásával, hanem mindig szeretettel teljesítette, amely azután a tisztikar leikéből is hasonló érzelmeket váltott ki. Ugyanekkor átnyújtotta az alispán a főispán részére a törvényhatóságnak az ő üdvözlése tárgyában hozott és a tisztikar érzelmeit is kifejező díszes és művészies köntösbe öltöztetett határozatát, mint szerény jelét és emlékeztetőjét annak a ragaszkodásnak és megbecsülésnek, amely a főispánt érdemes és értékes munkássának jutalmául a vármegye minden részében körülveszi. A főispán a tisztikar üdvözlésétől meghatva, a tőle megszokott ékesszóló beszédében örömmel állapította meg, hogy az öt év előtti kölcsönös ismeretlenségből, amely természetszerű volt akkor, amidőn éppen ezen a helyen először szólt a vármegyei tisztviselőkhöz, az elmúlt 5 év alatt igazi baráti viszony alakult ki ő és a vármegyei tisztikar minden egyes tagja között. Ezt köszöni elsősorban dr. Daimel Sándor alispánnak, aki igaz megértéssel és bölcs tapasztalatával volt mindenkor segítségére.

De ennek az örvendetes viszonynak tulajdonképeni alapja az a tény, hogy nemcsak ő, aki egy másik vármegye falai között nőtt fel és ott kezdte meg közszolgálatát és igy a vármegyei élet és szolgálat az ő igazi kedves otthona, hanem Békésvármegye tisztviselői is mindig tudták és tudják, hogy mivel tartoznak a vármegye közönségének. Nem >aktákat intéznek«, hanem mert érzik, tudják, hogy az akták mögött élő emberek kérése s általában nehéz sorsa várja a hatóságok megértő segítségét.

Utalt a törvényhatósági re'orm törvény életbeléptetésével a vármegye tisztviselőkre váró fontos kötelességekre is és bizalommal

kérte, hogy ebben a nehéz munkában megértéssel legyenek a vármegye alispánjának és neki segítségére, hogy ennek végrehajtásával átvitessék a törvényhatóság jövendő életébe mindaz, ami kipróbált és igazi érték, másrészről kiküszöböltessék ami elavult és káros.

Végül hálás szívvel köszönte meg újból a vármegye alisnánjának és tisztikarnak, hogy ilyen felejthetetlen emlékkel aranyozták meg életének s működésének a határkövét és kérte, hogy a vármegyei tisztikar tartsa meg őt továbbra is szeretetében.

Ez után a Casinóba jött össze villás reggelire a tisztikar ahol dr. Zöldy János vm. tb. főorvos, mint a Casinó elnöke szólalt fel és költői lendületű versben köszöntötte fel a főispánt.

Vasúti előmunkálati engedély. A keres- delemügyiminiszter az Alföldi Első gazgd. vasút r. t.-nak Békéscsaba Kossuth téri állomásából kiágazólag északkeleti irányban Doboz községig vezető keskeny-nyomtávu gőz és motoros üzemü közforgalmi gazdasági vasút vonalra, az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

Csanadvármegye törvényhatósága ke- gyeletes szándéktól vezéreltetve, emléket állít tel, a kiskunfélegyházi pályaudvaron az 1919. évi április 29-én a kommunista terror katonák által gyáván meggyilkolt, kiváló és jeles hazafi Návay Lajos Csanádvármegye volt alispánja, a magyar képviselőház volt elnöke, továbbá az ugyanakkor meggyilkolt Návay Pál földbirtokos, és Kiss Béla Szentes város főjegyzőjének emlékezetére. Az emlékmű ünnepélyes keretek között történő leleplezése junius26-án délelőtt 10 órakor történt meg a kivégzés helyén, a kiskunfélegyházi pályaudvaron.

Analfabéta tanfolyamok. Békésvármegye törv. hat. iskolán kívüli népművelési bizottsága, a folyó 1928—29. tanév folyamán, a vármegye területén összesen 15 analfabéta tanfolyamot szervezett és közel félezer analfabéta tanfolyami hallgató láttatott el ingyen ABC. könyvekkel tan- és Írószerekkel. Az analfabétizmus leküzdésére, il