Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-06-27 / 26. szám

283 — letve csökkentésére a bizottság újból meg­szervezi ezeket a tanfolyamokat és 1929 — 30. évi költségvetésében és mintegy 600 hallgatóval 20 tanfolyamot irányzott elő. A bizottság elnöke kérte az orsz. közművelő­dési tanács elnökét, hogy az analfabéta hall­gatók számára az ABC. könyveket és a tan- és írószereket, szeptember hó folyamán bo­csássa rendelkezésre. Rádió az iskoláukivöli népművelési bi­zottságnak. Megírtuk, hogy a vall. és köz- okt. miniszter, még múlt évben közölte a bizottsággal, hogy 10 drb. rádiót fog ren­delkezésére bocsájtani. »Most arról értesíti a miniszter a bizottságot, hogy a rádió vevőkészü­lékeket célszerűségi okból nem természetben bocsájtja rendelkezésre, hanem erre a célra 2500 P-t egyidejűleg kiutalt a bizottság ré­szére. Az államsegély készülékenként 250 P- ben van megállapítva és csak azon közsé­gek kaphatnak ilyen készülékeket, amelyek az annak fenntartására szükséges évi kb. 100—120 P segély biztosítását, önként ma­gukra vállalják. A kukoricamoly elleni védekezés. A földmiv. miniszter ismételten terjedelmes és szigorú rendeletet adott ki a kukoricamoly elleni védekezés tárgyában. Sajnos azonban, ezek a rendeletek, különösebb eredménnyel nem jártak, mert a gazdák, tekintve hogy az a kukoricaszárak megsemmisítését irja elő, vagy egyáltalában nem, vagy pedig nagyok kis részben tettek annak eleget. Ez a kö­rülmény tette szükségessé, hogy a rendelet végrehajtása szigorúbb ellenőrzéssel hajtas­sák végre. Ennek a szigorú intézkedésnek, mást már meg is volt az eredménye, mert hatóságok összesen 298 esetben indítottak kihágási eljárást azon egyének ellen, akik a rendelet végrehajtását megtagadták. Legtöbb volt a kihágási esetek száma: 135, az orosházi és 58 a szarvasi járásban, leg­kevesebb pedig: 12, a szeghalmi járásban. Selyemgubó beváltás. A legújabb ren­deletek szerint, a selyemgubó vételárának kifi­zetése, most már nem az állampénztáraknál, hanem a Selyemgubó beváltó állomásra ille­tékes községi elöljáróságok előtt történik. Békésvármegyében a selyemgubó beváltása az alispánhoz intézett értesítés szerint Szarva­son és Tótkomlóson fog az idén megtör­ténni. Gyula-Eperjes pusztának Újkígyós köz séghez kért átcsatolási ügye. A törvény- hatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén nagy vita volt Újkígyós községnek azon ké­relme felett, hogy a Gyulavárosához tartozó Eperjes puszta közigazgatásilag Gyulától el- szakitassék és Ujkigyós községhez csatoltas- sék. A tanyabizottság a kérelem teljesíté­sét javasolta, az igaz, hogy a bizottság 20. tagjából mindössze hárman voltak jelen. A törvényhatósági bizottság azonban, a tanya­bizottság javaslatával szemben, a kérelem teljesítését nem hozta javaslatba a belügy­miniszternél. A törvényhatósági bizottságnak ezt a határozatát most Csatlós Balázs uj- kigyósi lakos és társai megfelebbezték, a belügyminiszterhez. Minthogy a törvény ér­telmében úgy a tanyabizottság, mint a törv. hat. bizottság ilyen ügyekben csak véleményt adnak, azért a kérelem tárgyában érdemle­gesen most már a belügyminiszter fog dön­teni. Érdekes közigazgatási bírósági dön­tés nyugdíj ügyben Az 1918. évben kitört forradalom idején a vármegye egyik községi jegyzőjét, az akkor megalakult községi nem­zeti tanács lemondásra kényszeritette. Midőn 1920-ban a törvényes állapotok visszatértek az illető jegyző nem foglalta el állását és igy helye a beadott lemondás alapján, sza­bályszerűen betöltetett. Az illető jegyző aki akkor még jómódban volt s az akkori kon- junkturás világban pompás üzleteket csinált, ezt az állapotot jobbnak találta, a jegyzői állással járó fárasztó, felelősségteljes és na­gyon kicsi fizetéssel járó munkánál. Dehát változtak a viszonyok, a konjunktúra arany napjai megszűntek és az illető teljesen tönkrement. Ebben a nehéz helyzetében eszébe jutott a volt községe és befolyamo­dott a vármegyéhez, hogy hosszas jegyzői szolgálata után nyugdíjban részesittessék. Természetes, hogy a vármegye vezetősége ennek a kérelemnek a teljesítését a legha­

Next

/
Thumbnails
Contents