Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-05-25 / 21. szám
— 236 évi rossz takarmányterméssel áll összefüggésben. A Tármegyei nyugdíjalap helyzete. A vármegyei nyugdíjasoknak száma a foiyó évi május hó 1-én az özvegyekkel együtt 156 volt. Ebből vármegyei nyugdíjas 28, vin. nyugdíjas özvegy 29, összesen tehát 57. A községi nyugdíjasok száma: 49 és a közs. nyugdíjas özvegyek száma: 50, összesen 99. A vm. 57 nyugdíjas havi nyugellátása 8198 P, negyedévi lakbére 7118 P, a községi 99 nyugdíjasnak havi nyugellátása 15710 P, negyedévi lakbére 11.162 P. Ezek szerint kitűnik, hogy havonként nyugdijakra kereken 24.000 P, a nyugdíjasok lakbérére pedig negyedévenként ezenfelül még 18.300 P szükséges. Ez a szükséglet azonban állandóan emelkedik, a legközelebbi közgyűlésen is 4 uj nyugdíjazási ügy fog tárgyaltatni és ebben az évben még megtartandó 3 vagy 4 közgyűlés mindegyikén újabb nyugdíjazásokat kell a törvényhatóságnak kimondani. Törvéoyh. kivándorlási bizottságok teendőinek ellátásával a raezőgazdas ígi kamarák megbízatása. A in. kir. belügyminiszter ur arra tekintettel, hogy a kivándorlók legnagyobb tömegeit a földmives osztály adja, a kivándorlási mozgalom megszüntetése avagy lehető csökkentése érdekében a kivándorlási bizottságok teendőit 275316—1929. sz. B. M. rendeletével a mezőgazdasági kamarákra bízta, utasítván a vármegyei, járási, községi mezőgazdasági bizottságokat, hogy a kivándorlási helyi mozzanatait kisérjék figyelemmel és észleleteiket, javaslataikat terjesszék a kamarához (11016—1929. ikt. sz.) Gyoma községe az ingatlanok után fizetendő vételi illeték szedése tárgyában még 1923. évben szabályrendeletet alkotott. Ezen szabályrendelet alapján szedett dijak igen tekintélyes jövedelmet biztosítottak a községnek, amely az utóbbi években 25—30 ezer pengőt tett ki évenként. Gyoma község képviselőtestülete most beadott indítvány folytán elhatározta, hogy a kérdéses szabályrendeletet hatályon kívül helyezi és az illetékek szedését beszünteti. Hiába volt előadó közs. főjegyzőnek figyelmeztetése abban a tekintetben, hogy a község, különösen a mostani nehéz gazdasági viszonyok között nem nélkülözheti ezt az igen tekintélyes jövedelmet, mert ellen esetben a községi pótadót tetemes mértékben fel kell emelni. A község képviselőtestülete mindennek dacára igen nagy szótöbbséggel kimondotta a szabályrendelet megszüntetését. Gyoma község elöljárósága természetesen megfelebbezte ezt a határozatot és feltétlen bizonyos, hogy a felsőbb hatóság nem fogja a község indokolatlan határozatát helybenhagyni és felvilágosítja a községet arról, hogy a község anyagi érdekeinek megvédésében hogyan kell és szabad eljárni. Az orosházi polgári iskolánál lalin- szakos tanári állás szervezése. Orosháza községe azt kérte a vall. és közokt. minisztertől, hogy az orosházi polg. iskolánál egy latinszakos tanári állást szervezzen, vállalván az ezzel járó költségkülönbözetet. A községet kérelmének előterjesztésénél az az elismerésre méltó indok vezette, hogy polgári iskolai tanulóknak, ha felsőbb iskolába mennek, ne kellessen felvételi vizsgát tenni. A miniszter azonban a kérelmet elvi szempontból nem teljesítette. Könyvtáradományozás. A Mezőberény- Magyarvégesi Olvasókör részére a vall. és közokt. miniszter 150 kötetből álló népkönyvtárt adományozott. A közigazgatási bíróság döntése egyes városi utcáknak kövezésével kapcsolatos költségek viselése tárgyában. Egy konkrét eset kapcsán, Békéscsabán beadott felebbezés folytán a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy közérdekű intézmények (vízvezeték, csatornázás, kövezés stb.) létesítése és fenntartása szempontjából a szabályreudeletek, illetőleg az engedély okmány értelmében az egyesektől szedhető járulékok és dijak fizetése tárgyában hozott alsófoku határozatok ellen van panaszjognak helye, illetőleg ezekben a vitás kérdésekben való döntésre a közigazgatási bíróság jogosított és kötelezett, — ha azonban azon szervezési hatáskörbe tartozó kérdésről van szó, hogy valamely város egyes utcái kövezetének átépítésével felmerült költségeket mindenképpen fedezze, ez a kérdés, mint vagyonfelügyeleti kérdés nem tartozik a közigafgatási bíróság döntése alá, hanem ezen vitás ügyekben a belügyminiszter illetékes végső fokon határozni. Harcszerü lövészet A m. kir. 10. h. gyalogezrednek Békéscsabán és Gyulán elhelyezett alakulatai a f. évi junius hó 3— 15-ig bezárólag a békéscsabai alvégi legelőn harcszerii lövészetet tartanak. Ezek a harc- szerű lövészetek junius 3., 4., 5., 6. és 7-én
