Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-25 / 21. szám

- 237 ­6 órától 10 óráig és 20 órától 23 óráig, junius 8., 10., 11., 12., 13., 14. és 15-én pedig 6 órától 10 óráig tartanak. Vámszedési jog Kondoroson. A keres­kedelemügyi miniszter a törvényhatóság elő­terjesztésére a kondorosi vasúti állomáson fel- és leadott áruk után 10 évre, vagyis 1949. évi július 1-ig terjedő időre engedélye­zett a vármegyének vámszedési jogot. Ezen vámszedési jog engedélyezése azzal lett in­dokolva, hogy a község főutcáján, amely ed­dig állami ut volt, de annak párhuzamosan haladó másik utcára való áthelyezése követ­keztében községi közuttá minősíttetett át, a régi kövezet már olyan rossz, hogy azt sür­gősen helyre kell állítani, illetőleg ujjal kell kicserélni. Az erre a célra szükséges kölcsön fedezetére van szükség a vámszedési jogból befolyó jövedelmére. Az Orosházi Kisbirtokosok Szövetsé­gének kérelmére a földmivelésügyi miniszter 8000 P államsegélyt és 8000 P államköl- csönt engedélyezett és a kérdéses összegeket a várra, alispánja címére kiutalta. A 8000 P-ős kölcsön 10 év alatt 4% utólagos ka­matozás mellett naptári félévenként egyenlő részletben fizetendő. A nagyszénási Népháznak két építész által elkészített költségvetését a földmivelés­ügyi miniszter felülbírálván, értesíti a vár­megyét, hogy azok a kivitelre nem alkalma­sak. Miért is a miniszter a saját gazdasági műszaki hivatala által készíttetett költség- vetést és utasítja az elöljáróságot, hogy azok alapján kérjen a vállalkozóktól uj ajánlatot. Gyula város 1929. évi költségvetéséi az alispán annak idején felülbírálván, azt különböző módosítások és törlések után akép­pen hagyta jóvá, hogy a fedezetlen szükség­letek kielégítésére 54 százalékos pótadót engedélyezett. A költségvetés az alispáni határozattal hivatalból felterjesztetvén a bel­ügyminiszterhez, a miniszter a költségvetést részben az alispáni határozattól eltérőleg akként állapította meg, hogy 53 százalékos pótadót engedélyezett a hiány fedezésére. A miniszteri rendeletnek egyik fontos változ­tatása az, hogy a segélyezésekre és jutal­makra felvett, de az alispán által törölt 4700 P-t a miniszter a költségvetésbe vissza­állította, dacára annak, hogy a városi tiszt­viselők részére a képviselőtestület a törvény rendelkezése alapján különböző pótilletménye­ket engedélyezett. A költségvetés végössze­gében a belügyminiszter által következőképen állapíttatott meg: 1,039.806-75 P kiadás 855.039-79 P bevétel 184.766-96 P hiány. Ennek a hiánynak a fedezetére engedélyezett a miniszter 353.364 P állami adóalap után 53 százalék pótadót. Mütaurendőri bejárás. A békéscsabai gőztéglagyár iparvágányához csatlakozó kes- kenyvágányu nyomtávú lóüzemü iparvasut mütanrendőri bejárását a kereskedelemügyi miniszter a folyó évi junius 1-ére tiizte ki a békéscsabai állomás felvételi épületében való összejövetellel. A lakhatási engedélyek után szedhető dijak. Gyula városában. Gyula városa az árvízkárosultak által újonnan épült házak lakhatási engedélye után az illető felekre dija­kat vetett ki, amely ellen egyik gyulai la­kos Gálosi Ferenc felebbezést adott be. A közigazgatási bizottság mint Il-od fokú ha­tóság ezen dijak kivetését jogtalannak nyil­vánította és nemcsak a felebbezőre, hanem az összes többiekre kivetett lakhatási dija­kat megsemmisítette. Gyula városa ezen Il-od fokú határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal élvén, a közigazgatási bíróság a Il-od fokú határozatot az egyetlen felebbezőre vonatkozó részében, vagyis hogy lakhatási dij nem volt kivethető, helyben­hagyta, ellenben a közigazgatási bizottság határozatának azt a részét, hogy a többiek­re, vagyis a nem felebbezőkre kivetett lak­hatási dijakat is törölte, nem hagyta hely­ben, mert amint a bíróság állítja, az illetők a rájuk kivetett lakhatási illeték ellen feleb- bezéssel nem éltek, az tehát rájuk nézve — bár a kivetés törvénytelen volt — jogerőssé vált. Az egyetlen felebbező Gálosi Ferenc nem volt jogosított a többiek nevében jog- orvostattal élni. A lakhatási dij törvénytelen­ségét a közigazgatási bíróság azért állapí­totta meg, mert a város építési szabályren­delete csak építési engedélyek után kivet­hető dijakról intézkedik, ami nem terjeszt­hető ki a lakhatási engedélyekre is. Népmozgalmi adatok a vármegyében a f. é. első negyedében. Békés vármegy ében a folyó év első negyedében a házasságköté­sek száma 647 volt. Elve született 1996 és halva 68 egyén. Az elhaltak száma 1643 volt, a népszaporodás ezek szerint 353. A folyó év első negyedében Békéscsabán a nép­szaporodás 4% volt. Gyula városában pedig

Next

/
Thumbnails
Contents