Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-18 / 20. szám

— 221 — télyes összegű maradványokból tud magán segíteni. Ezen kérdéssel kapcsolatosan még azt tartozom bejelenteni a közigazgatási bi­zottságnak, hogy a vármegye közúti alap­jának községi célokra való igénybevétele tiltva van, de az enélkül sem volna lehetsé­ges, mert a folyamatban lévő ut, hídépíté­sekre és útjavításokra, különösen a mostani munkaalkalmak nélkül szűkölködő világban és azért, mert a folyó évi költségvetés jö­vedelmei, amint már fentebb említettem, csak kis mértékben folynak be, a szükséges igen nagy összegű költségek fedezésére kell, hogy rendelkezésre álljanak. Az állategész­ségügyi alapban levő, mintegy 100.000 pen­gőhöz szintén nem nyúlhatok hozzá, mert attól fegyelmi felelősség mellett a földmive- lésiigyi miniszter eltiltott, de a legkülönfé­lébb állategészségügyi szükségletekre, ez az alap is tulon-tul igénybe van véve. A köz­egészségügyi ebadóalapból, pedig mint köz­tudomású csak egy kicsi töredékét tudja a vármegye fedezni azoknak az ezer és ezer­féle mindennemű segélyezési kérelmeknek, amellyel a vármegye minden képzeletet fe­lülhaladó módon el van árasztva, ami miatt a megszavazandó segélyek egy részét már csak a következő években lehet folyósítani. Ezekben adtam tiszta képét a vármegye ez- időszerinti vagyonjogi helyzetének és ha az általam felhozott siralmas helyzet legköze­lebb nem orvosoltatik, abban az esetben a közigazgatás csődje feltétlen be fog követ­kezni. Bejelentem, hogy dr. Babó Tivadar köz­egészségügyi felügyelő, a békési járás.köz­egészségügyi viszonyainak megvizsgálása céljából, amint erről csak a főszolgabíró utján értesültem, a békési járásban több napot töltött. Az elhalt Sülé János békési községi számvevő helyére Borbély László békési la­kos választatott meg. A vármegyei községek vizsgálatát megkezdettem és eddig 9 községben és egy főszolgabírói hivatalban tartottam felügyeleti vizsgálatot. Végül bejelentem, hogy Körösladány községben e hó 5-én lepleztetett le a hősök szobra igen szép és emelkedett haza­fias ünnepély keretében és József kir. her­ceg közreműködésével. Minthogy ez a szó bor a 100 ik volt, amelyen Őfensége sze­mélyesen rótta le a kegyelet adóját hős fiai iránt, ennélfogva indokoltnak tartottam, hogy ezen ünnepélyes alkalom a vármegyé­nek a Főherceg iránt érzett hálája jeléül megörökittessék. Ezért a körösladányi hősi szobor kisebbített művészi másolatát elké­szíttettem és azt a leleplezési ünnepély ke­retében a vármegye nevében Őfenségének átadtam. Az alispáni jelentéshez először dr. Ha­viár Gyula bizottsági tag szólott hozzá. Megállapította, hogy az alispáni jelentésnek a községek nehéz anyagi helyzetére vonat­kozó részét illetőleg minden körülmények kö­zött szükséges, hogy ezen a helyzeten a kormány segítsen. Az alispán által előter­jesztett módozatokat nem tartja megoldha­tatlannak, mert köztudomású, hogy a kor­mánynak vannak tartalékai, amelyekből a községeknek, illetőleg a vármegyének előle­get tud nyújtani. Mégis kéri a felterjesztés­ben a segítés harmadik módjaként felvenni, azt a kívánságot is, hogy ha a kormány más segítséget nem tudna nyújtani, úgy tegye lehetővé, hogy a községek ideiglenes váltókölcsönöket vehessenek* fel, folyó kia­dásaik teljesítésére. itt említjük meg, hogy tudomása sze­rint vannak községek, melyek a hadapród­iskolákban alapítványt tartanak fenn, de ezen alapítvány helyek nincsenek betöltve. Kéri a vármegye alispánját, hogy az illetékes köz­ségeket, igy például Szarvas községet is utasítsa, hogy alapítványi helyek betöltése iránt intézkedjenek. Báró Apor Vilmos dr. bizottsági tag reámutat arra, hogy tapasztalata szerint a há­zasságkötésekhez és az italmérési engedélyek­hez az állampolgárság igazolása megkiván- tatik olyan egyénektől is; akik nem meg­szállott területen, hanem Magyarország inai területén születtek, és az állampolgárság igazolása olyan körülményes, olyan sok ok­mány beszerzéséhez van kötve, hogy a csá­szári és királyi kamarássághoz nem kellett olyan messzemenően igazolni az igénylő le­származást, mint most egy italmérési enge­délyhez. Különösen nehezen megy ezen kér­dések elintézése a belügyminisztériumban. Kéri a közigazgatási bizottságot, hogy fel­iratban hívja fel a kormány figyelmét ezen eljárások lehető egyszerűsítésére. Harsányi Pál bizottsági tag konkrét esetet hoz fel arra nézve, hogy Áldozócsü­törtökön, amely az összes keresztényeknek nagy ünnepe és mint ilyen a naptárban is piros betűs ünnepként van feltüntetve, az ipari munka és pedig adott esetben egy emeletes ház épitése Gyomán javában folyt

Next

/
Thumbnails
Contents