Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-18 / 20. szám

222 —

a templom közvetlen szomszédságában akkor, midőn a hívek százai templomban ünnepelték az Áldozócsütörtök ünnepét. Minthogy a gyomai járás főszolgabirája, — akihez az adott esetben közvetlenül fordult — olyan felvilágosítást adott, hogy vasárnap és Szent István napon kívül más ünnepeken nincs ipari munkaszünet, — kéri a bizottságot, Írjon fel a kormányhoz, hogy az egyetemes keresztény ünnepeken a nyilvános ipari munkaszünetet rendelje el. Erre a vallás-erkölcsiség növelése és az ország mai helyzetében hazafias szempontból is feltétlen szükség van.

Dr. fairnél Sándor alispán a felszólalásokra válaszolva megemlíti, hogy a jelentésében részletesen tárgyalt és a községek és vármegye igen súlyos anyagi viszonyainak javítását célzó intézkedéseit kényszer helyzetben tette meg, nem büntetésből helyezte kilátásba, hogy a befizetésekkel hátralékos községi tisztviselők és nyugdíjasok illetményeit be fogja szüntetni. Kétségtelen, hogy a községek nehéz anyagi helyzetének az általános helyzet oka főleg, de tapasztalatból tudja és állítja azt, hogy a községet is mulasztás terheli az adó befizetések szorgalmazása és igy a járulékok (községi alkalmazottak fizetési alapjára, és vármegyei hozzájárulásra) beszállítása körül. Állítását az egyes községekre vonatkozó adatok ismertetésével bizonyítja. Nem ragaszkodik ahhoz, hogy a hátralékos községek a hátralékokat teljes egészében azonnal befizessék, de legalább is egynegyed évi részlet befizetésére minden községnek meg van a lehetősége. Két mód van erre; vagy az, hogy függő kölcsönt vegyenek fel, vagy pedig hogy rendeletét mutassák meg a hátralékban levő nagyobb adófizetőknek, meg van győződve, hogy ezek az adófizetők adóbefizetéseikkel segítségére sietnek a községeknek és nem engedik, hogy községüket az a szégyen érje, hogy tisztviselőiket és nyugdíjasaikat nem tudja kifizetni. A községek ideiglenes kölcsönt miniszteri rendelet alapján akadálytalanul vehetnek fel s igy a feliratban ennek külön kérésére szükség nincs.

A hadapródiskolái alapítványi helyek betöltése iránt a vármegyét illetőleg minden intézkedés megtörtént, egyébként a községeket hasonló intézkedésre készséggel fel fogja hívni.

Báró Apor Vilmos felszólalására megállapítja, hogy az általa felhozott nehézségek az állampolgárság igazolása ügyénél

tényleg fennforognak. Készséggel hozzájárul, hogy az eljárás egyszerűsítése érdekében felírjon a bizottság a kormányhoz. A maga részéről bejelenti, hogy adott esetekben a lehetőlegmesszebbmenő belátással és jóindulattal jár el és a törvény betűjéhez nem ragaszkodva megtesz mindent, hogy az ügyesbajos emberek engedélyeiket (dispenzáció), lehetőleg mielőbb megkaphassák.

Harsányi Pál indítványához hozzájárul. Megállapítja, hogy az ipari munkaszünet tényleg csak vasárnapokra és Szent István napján van kötelezőleg és törvényesen szabályozva, illetve elrendelve. A felirat küldése ellen nem tesz észrevételt, de attól eredményt nem igen vár, már csak azért sem, mert ezt a kérdést miniszteri rendelettel nem, hanemcsak törvényhozási utón lehet rendezni.

A közigazgatási bizottság ezek után az alispáni jelentést tudomásul vette és a javasolt feliratok küldését elhatározta.

Várm. t. főorvos jelentéséből. Az elmúlt április havában a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban kedvezőbbek is, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 60-al kevesebb volt. A kedvezőbb helyzetet az teremtette meg, hogy a három hónapig tartó influenza járványtól a vármegye lakossága megszabadult úgy, hogy ma már csak itt- ott mutatkozik csak egy egy eset. A járvány lezajlása után mondható, hogy az aránylago- san kevés halálozással, középsúlyos lefolyá suak közé tartozott. A heveny ragadós bajok közül a kanyaró jelentkezett halmozottan egyedül Endröd községben úgy, hogy a terjedés megakasztása végett az ovodák bezáratása vált szükségessé. Bejentettek 73 nyílt tuberculosis esetet 64 halálozással. A bejelentett számokban a József szanatórium és a gyulai áll. kórház betegei is szerepeltek. A heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó. A trachomások száma apadt. A leginkább fertőzött Endrőd községben is, ahol számuk a 400-at meghaladja, a helyzet előnyösen javult. A himlő elien való védő ojtások végrehajtását a vármegye alispánja az egész vármegyére nézve elrendelte, az első ojtások foganatosítása már mindenütt folyamatban van.

Kir. pénsiiggigasgató jelentéséből. A törvényhatóság területén együttesen kezelt közadókban a tényleges és már esedékessé vált hátralék összege 63%- A befizetés ered-