Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-01-19 / 3. szám
részt Kondoros községet, valamint a kondoros—kisszénás—szarvasi vasút mentén fekvő községeket, tanyákat és uradalmakat, továbbá Szarvas, Békésszentandrás és Öcsöd községeket közvetlenebb és gyorsabb összeköttetésbe hozza Békéscsaba várossal, valamint a megye székhelyével, Gyulával. Ez a nagyszabású terv azonban csak úgy valósítható meg, ha a megye, város, községek, valamint a nagyobb birtokosok is pénzbeli hozzájárulással, valamint a szükséges területek ingyenes átengedésével támogatják a vasút létesítését. Az uj vonalnak különös jelentősége különösen akkor fog érvényesülni, ha megvalósul az a távolabbi nagyfontosságu terv, amely odairányul, hogy a megszakított szeged—Szabadka—bajai vonal pótlásául Békéscsabától Szarvas—Kunszentmárton — Kecskeméten át a Dunántúlra közvetlen transver- sális államvasuti fővonal létesittessék. Az államvasut igazgatójának átirata ezenfelül még további vonatkozásokban is kifejti azokat az előnyöket, amelyek a szóban levő vasút létesitésével járnak. A tervezett vasút Gerendás állomásból ágaznék ki és a sop- ronyi tanyákon át a kondorosi állomásig vezetne. A sopronyi tanyáknál egy rendes személy- és áruforgalomra berendezett állomás, a kondorosi községhatárnál pedig egy megálló rakodóhely építtetnék és ezen kívül a szükséghez képest az utasok fel- és leszállására két, esetleg több megállóhely állíttatnék fel. Ez a vasútvonal 2,500.000 pengőbe kerülne, amelyből az államvasutak 1,500.000 pengőt vállalnának, a fennmaradó 1.000. 000 pengőt pedig, vagy a költségek 40%-át az érdekelteknek kellene viselni. Az 1.000. 000 pengőből Csaba városától 500.000 pengőt, Kondoros községtől 250.000 pengőt, a vármegyétől pedig 150.000 pengő hozzájárulást kér a vasút. Ezen kívül a törvény- hatóságtól még egy közutból egy területsáv ingyenes átengedését is kívánja. A hiányzó összeget az uradalmak és a cukorgyárak vállalnák. Ha a kért hozzájárulásokat az érdekeltek hamarosan biztosítják, úgy a vasút építése sürgősen megkezdetnék és még a nyár folyamán a forgalomnak átadatnék. A vasutigazgatóság azt is kijelenti, hogy az esetre, ha a tervezett vasút a kért hozzájárulások hiánya miatt kiépíthető nem lenne, abban az esetben a jelenlegi államvasuti hálózatba szervesen bele nem illeszthető más vasút építését a leghatározottabban ellenezni fogja. A föidmivelésögyi miniszter a fejletlen állattenyésztéssel biré vidékeken a kisebb gazdaságok körében a takarmánynövények, különösen a lóhere és a lucerna szántóföldi termelésének előmozdítása, homokterületeken pedig a talajjavító, pillangós virágú homoki takarmánynövények szántóföldi termelésének propagálása céljából, tavasszal takarmánynövények magját szándékozik kedvezményes feltételek mellett a kisgazda közönség között kiosztani. Ennek az akciónak a keretében lóhere, lucerna és homoki borsó, valamint tavaszi bükköny a beszerzési árnál 30%al a homoki borsónál pedig 4O°/0-al alacsonyabb árat kell fizetni a gazdáknak. A különbözetet a töldmivelésügyi tárca viseli. A kiosztható mennyiséget a miniszter lóheréből 200, lucernából 300, homoki borsóból 300 és a tavaszi bükkönyből 100 q-ban állapította meg. Ezen mennyiségből csak a kisebb gazdák részesíthetők, vagyis azok, akik 100 kát. holdnál nem nagyobb területen gazdálkodnak. A tavaszi bökköny és homoki borsóból azonban olyan gazdaságok is részesíthetők, amelyek 500 kát. holdnál nem nagyobbak. Rézgálic segélyakció a szöSőgazdái- kodék részére. A válságba jutott szőlő gazdálkodás megsegítése érdekében a minisztertanács felhatalmazása alapján a föld- mivelésügyi miniszter rézgálic segélyakció megindítását határozta el, amelynek keretében a folyó év tavaszán, 100 vaggon réz- gálicot szándékozik a birtokosok között kiosztani, a vételárnak a folyó évi november 30-ig leendő kamatmentes hitelezése mellett. Ezen rézgálicra birtoka arányában minden szőlőbirtokos igényt tarthat. Az igényelhető rézgálic maximáils mennyisége kát. holdanként 15 klgrm. A rézgálic métermázsánkint a feladó vasútállomáson vagonba rakva 71- 35 -