Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-01-19 / 3. szám

pengőbe kerül, ezen felül vevőket terheli a 2 százalékos forgalmi adó és szállítási költség. A rézgálic február 1 és április 30-ika közötti időben kerül leszállításra. Az igénylések a községi elöljáróságnál jelentendők be és a községenkint összesített kimutatásokba foglalt igénylések február 15-éig jelentendők be a vármegye által a miniszternek. A községek által igénylendő rézgálic vételáráért a községeknek szavatosságot kell vállalni.

Dévaványa—körösladányi ni. Jász- nagy- kun-szolnok vármegye alispánja értesíti Békésvármegye alispánját arról, hogy Déva- ványa községe Jásznagykunszolnok vármegyétől azt kéri, hogy a dévaványa—körös- ladányi útnak, a vármegye területén levő részét építse ki és kérdést intéz Békésvármegye alispánjához az iránt, vájjon lehet-e számítani arra, hogy a kérdéses dévaványa— körösladányi útnak Békésvármegye területére eső része szintén ki fog építtetni. Erre a kérdésre a vármegye alispánja csak azt a választ adhatja, hogy a szóban levő és egyéb utak kiépítésére a közel jövőben gondolni sem lehet, legfeljebb akkor, ha a vármegye, — amely a folyó évben a közúti alapnak összes pénzét elfogja költeni, a felvett ut és hidépitésekre kölcsönt vesz fel.

A földadó kulcsának leszállítása. A tiszántúli mezőgazdasági kamara az értékesítési nehézségek a termény és állatárak katasztrofális zuhanása, a magas termelési költségek és magas kamatterhek által előidézett jelenlegi nyomasztó ^gazdasági helyzetre s a magyar gazdatársadalom igen súlyos anyagi helyzetére tekintettel, a pénzügyminisztertől azt kéri, hogy a földadó kulcsát már a földadó idei kivetésénél is a kataszteri tiszta jövedelem 20%-ára mérsékelje. Ugyancsak hosszabb feliratot intézett a kamara a pénzügyminiszterhez aziránt is, hogy az idei jövedelem, vagyon és általános kereseti adóalapok kimunkálásánál a pénzügyi hatóságokat utasítsa, hogy a bérbeadott ingatlanok kiszámításánál a bérbeadó részére terményekben kikötött haszonbér értékét hogyan számítsák ki, toábbé, hogy

a haszonbérbe adott ingatlanok vagyonértéke, azon haszonbéri összeg 20-szorosában vétessék számításba, amely haszonbér a va- gyonváltság földek után rendeletileg az 1928 évre meg lett állapítva. Az önkezelésben levő ingatlanok vagyonértékének megállapításánál legyenek figyelemmel az ingatlanok fekvésére, mert az természetes, hogy a fővároshoz és általában véve ipari gócpontokhoz közel fekvő, úgyszintén a községek ^belterülete mellett, vagy a kövesutak és a vasúti állomások mellett, illetve közelében levő ingatlanok többet érnek és jobban jövedelmeznek, mint a távolabb fekvő ingatlanok. Azt is kéri a kereskedelmi kamara, hogy mivel az állatárak a múlt évben jelentékeny mértékben estek, adóalapként egy számos állat 160—240 pengőben, a holt leltári felszerelés pedig a föld vagyonértékének 4—8%-ában értékeltessék. Kéri végül a kamara a gazdatársadalom és a haszonbérlő társadalom súlyos anyagi helyzetére figyelemmel, a fizetési halasztásnak biztosítását oly módon, hogyha valaki a folyó évi termés betakarítása alkalmával augusztus 15-ig egész évi adóját kifizeti, a harmadik évnegyedi adóját idejében, az utolsó évnegyedi adóját pedig előre fizeti ki, úgy az illetők terhére késedelmi kamat számítható ne legyen.

A köztenyésztésre nem szánt mének megvizsgálása. "Az uj állategészségügyi törvény módot nyújt a hatóságnak, hogy abban az esetben, ha a zugfedeztetés nagymérvben elterjed, a vármegye egész területére kérhesse a földmivelésügyi minisztertől a köztenyésztésre nem szánt egy évesnél idősebb összes mének hatósági megvizsgálását. Tekintettél arra, hogy a vármegye 3 évesnél idősebb kanca állományának csak 20 százalékát fedezték az utóbbi években állami és egyéb köztenyésztésre alkalmasnak minősített magánménekkel, úgy megállapítható, hogy a fennmaradt 80 százalék kancának fele, vagyis 40 százaléka korcs, tenyésztésre kevésbbé, vagy egyáltalában nem alkalmas ménekkel lett beíedeztetve. A békéscsabai méntelepparancsnokság tehát most előter— 36 —