Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-25 / 25. szám
203 letét közlöm azzal a felhívással, hogy a kivánt kimutatásokat hozzám legkésőbb f. évi julius hó 15-ig sürgetés bevárása nélkül terjesszék be. Nemleges jelentések is beterjesztendők. Gyula, 1927. junius 20. Dr. Daimel Sándor, alispán. M. királyi földmivelésügyi miniszter. 48490/1927. Vili. 1. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének, A szőlőtelepítésnek, továbbá a szőlővesszők és szőlőoltványok termesztésének és forgalmának szabályozásáról szóló 1923: XL1II. t.-c. végrehajtására 1924. évi február hó 5-én 60.400. szám alatt kiadott rendeletéin (megjelent a Budapesti Közlöny 1924. évi március hó 5-ki számában) 1. §-ának 6. és 7. bekezdése értelmében az 1926. év őszén, illetve az 1927. év tavaszán újonnan telepitett szőlők a község (város) elöljáróságánál bejelentendők s a 800 négyzetölnél nagyobb immunis homoki telepítéseknél, a bejelentésen kívül még a talaj immunitását igazoló állami szőlészeti és borászati kerületi felügyelői bizonyítvány is bemutatandó. Az elöljáróságok a bejelentéseket kimutatásba foglalva julius hó végéig hozzám felterjeszteni tartoznak. E kimutatásban feltüntetendő a szőlő tulajdonosának neve, a beültetett szőlőterületek helyrajzi száma és térfogata, továbbá az, hogy az illető uj szőlők immunis homokon, vagy kötött (telepítésre tiltott) talajon vagy pedig a régi szőlők helyén állanak-e, végül a 800 négyzetölnél nagyobb immunis homoki telepítéseknél az immunitást igazoló bizonyítvány kelte, száma és kiállítójának a neve. A hazai bortermelés és borértékesítés szempontjából nagyon fontos érdek az, hogy a fennebb idézett rendeletemben jelzelt kimutatások a községi (városi) elöljáróságok által, késedelem nélkül kiállíttassanak és mielőbb felterjesztessenek. Mivel több évben azt tapasztaltam, hogy a szőlővel biró községek jelentékeny része a szóbanforgó bejetentéseket egyáltalán nem terjesztette fel hozzám, felhívom alispán (polgármester) urat, hogy a hatósága alá tartozó szőlőterülettel biró községek elöljáróságait (városi tanácsot) utasítsa, hogy a hozzájuk tartozó községek (városok) határában az 1926. év őszén, illetve az 1927. év tavaszán történt uj szőlőtelepítésekről szóló bejelentéseket a fentebb megjelölt kimutatás kíséretében Alispán (Polgármester) úrnak folyó évi julius hó végéig kivétel nélkül küldjék meg, vagy uj szőlő nem telepítése esetén erről nemleges jelentést tegyenek. Az összegyűjtött bejelentések folyó évi augusztus hó végéig alispán (polgármester) úr által hozzám felterjesztendők. Budapest, 1927 junius 12. A miniszter rendeletéből: s. k. min. tan. Városok polgármesterei ! Községek elöljáróságai l 13,778/1927. ikt. sz. —A békéscsaba- orosházi vasúti vonalon uj megálló hely létesítése. — A szegedi üzletvezetőség alábbi értesítését, közhírré tétel végett közlöm. Gyula, 1927 junius hó 17. ‘Dr. Daimel Sándor, alispán. 3093/1927. kb. számhoz. — M. kir. államvasutak szegedi üzletvezetősége 5026/ 1927. III. sz. HIRDETMÉNY. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a szeged-békéscsabai vonalon Orosháza és orosházi tanyák állomások között a 65 sz. őrháznál „Monori tanyák" nevű megálló helyet létesítettünk és azt folyó év május hó 15-én az 1617. sz. vonattal személyek fel- és leszállására valamint a podgyászok fel- és leadására megnyitjuk. A megálló helyen a folyó hó 15-én életbelépő menetrend szerint az 1611, 1620, 1617 és 1814 számú vonatok csak abban az esetben fognak megállani, ha a fenti vonatokhoz fel- vagy leszálló utas jelentkezik. A megálló hellyel való forgalomban a menetdijakat a m. kir. államvasutak helyi személydijszabásának I. táblázata és a m. kir. államvasutak helyi személy podgyász és árudijszabási kilométer mutatója alapján kell megállapítani és pedig olyképen, hogy Orosháza felől a megállóhelyre történő utazásoknál vagy viszont az Orosházára meg
