Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-25 / 25. szám
204 állapított kilométer távolsághoz 6 km.-t orosházi tanyák állomás felől a megálló helyre, vagy viszont történő utazásoknál pedig orosházi tanyák állomás kilométer távolságához 4 km.-t hozzáadunk. Szeged, 1927. május hó. cAz üzletvezetőség. III. általános jellegű, de további intézkedést mm igénylő rendelőtök. <57öszolgabírák, Községi Elöljárók! 8308/1927. ikt. —Jegyzőgyakornokok felvételénél figyelembe veendő szempontok. Utalással Békésvármegye Hivatalos Lapjának folyó évi 22. számában a 184. lapoldalon, a községi jegyzői gyakornokokra vonatkozó tájékoztatásomra, az alábbiakban közlöm a községi közigazgatási tanfolyamokra nézve megbízott szakfelügyelő megkeresését, amely a községi jegyzőképzésre nézve igen figyelemre méltó irányelveket foglal magában. Utasítom Címeteket, hogy az abban foglaltakat minden tekintetben tekintsék irányadóknak. Gyula, 1927 junius 10. Dr. Daimel Sándor, alispán. 160/1927—1928. sz. — Méltóságos cAlispán úr! A községi közigazgatási tanfolyamokról és a községi közig, vizsgáról szóló 210.000/1924. B. M. szabályrendelet 36. §-ához 67257/1926. B. M. számú legutóbb kiadott belügyminiszteri rendelet tüzetesebb intézkedéseket tartalmaz arról a gyakorlati időről, amelyet a községi köz- igazgatási vizsgára vagy tanfolyamra jelentkezőktől az 1900: XX. t.-c. 1. §. és 3. §-a előír. A jegyzői irodai gyakorlatnak, amely a vizsgákat illetőleg á tanfolyami tanulási szakot megelőzi, igen fontos jelentőséget kell tulajdonítanunk, mert csak a jegyzői irodai gyakorlat célszerű felhasználása teszi lehetővé, hogy a jelölt a községi jegyzői feladatkörbe tartozó tennivalóiról szóló jogszabályokat helyesen megérthesse, azok pedig, akik jogi főiskolát nem végeztek, de a közigazgatási tanfolyamon nyernek több-kevesebb jogi ismeretet, a rövidre szabott tanfolyami tanulmányi idő alatt a tudni való elméleti ismereteket is elsajátíthassák. Ennek a célnak áll szolgálatában a hivatkozott 36. §-hoz adott pótrendelet amaz intézkedése, hogy a községi (kör) jegyző irodai gyakorlatra csak akkor fogadhat el irodájába jelentkezőt, ha ezt a főszolgabíró előzőleg megengedte, amivel azt akarja a rendelet biztosítani, hogy csak olyan jegyzői irodában működhessék irodai gyakorlaton valaki, ahol a jegyző személyi kiválósága legjobb hatással lehet a jelölt szakképzésére és erkölcsi jellem nevelésére. De a rendelet szerint ilyen helyen is egyidejűleg csupán egy egyén fogadható el, hogy a gyakorlati oktatásra fordítandó felügyelet és irányítás meg ne oszoljon több személy között. A jegyző gondoskodni köteles, hogy az illető a községi igazgatás ügykörében minden feladati ágban foglalatoskodjék. A főszolgabírót pedig arra kötelezi-a rendelet, hogy a jelölt szorgalmát, működését és magaviseletét állandóan éber figyelemmel kisérje, abban az esetben, ha úgy találná, hogy az irodai gyakorlaton levő egyén a jegyzői hivatásban szükséges szellemi, erkölcsi követelményeknek nem felelne meg, a rendelet feljogosítja, hogy az illetőt minden jogorvoslat kizárásával eltávolithassa, azaz követelhesse, hogy az irodai gyakorlatból elbocsáttassék. Ilyenkor természetesen a letett esküről készített jegyzőkönyvet az illetőtől vissza kell követelni s be kell vonni. Ezek a rendelkezések arra valók, hogy már a jegyzői irodai gyakorlat során valóban a legalkalmasabb s minden tekintetben rátermett egyének válogattassanak ki s a jegyzői hivatáskörből már a pályaválasztás kezdetén más térre tereitessenek azok, akik jegyzői állásra nem valók. Igen szomorú tapasztalatok állanak a tanfolyamok előtt arról, hogy mivel a felvételnél nem lehet megismerni a pályázó személyi tulajdonságait, sok olyan egyén kerül be a tanfolyamokra, akikből fogyatkozásaik miatt kellően képzett tisztviselőt nevelni nem lehet, de akik emellett rossz példaadással tanuló társaikat is megrontják, a tanintézet fegyelmét megbontják, sőt jó hírnevére is árnyat vonnak. Mindez elkerülhető, ha már a jegyzői irodai gyakorlatban mind a jegyzők, mind
