Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-21 / 3. szám
22 kir. miniszter urnák, hogy a községi közmunkának a községek és a törvényhatósági közúti alap közötti megosztása 1926 évre olyképen rendeltessék el, hogy a kivetett közmunkából behajthatatlanság vagy egyéb okok miatt be nem folyó közmunkatartozásnak levonása után tényleg beíolyó összes (természetbeni és készpénzbeli) közmunka bevételének 30%-át minden község saját községi útjainak fenntartására fordíthassa, mig a tényleg befolyó összes közmunkának 70%-át minden község a törvényhatósági közúti alapba legyen köteles beszállítani és pedig a lehetőség szerint a teljes 70%-ot készpénzben. 5. Kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamely község által természetbeni közmunka csak akkor bocsájtható a közúti alap rendelkezésére, ha a kötelező és önkéntes közmunka megváltásokból befolyó készpénz nem fedezné teljes egészében a közúti alap 70%-os részesedését. Ezzel kapcsolatban határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság azt is, hogy amennyiben a közúti alap természetbeni közmunkát is kénytelen lenne az előző pont szerint igénybe venni, az esetben a vármegye alispánja által az államépitészeti hivatal javaslatára rendeletileg állapitandók meg azok a szakmánymunka teljesítmények amelyeket a közmunkára kötelezett egyének a különböző munkanemekből és szállításokból egy-egy kézi, illetve igás közmunka napszám fejében teljesíteni tartoznak. 6. Határozatilag kimondja a törvény- hatósági bizottság, hogy az útadó alapját képező folyó állami egyenes adók után %- bán kivetendő útadó kulcsát 1926 évre a szükségletnek megfelelően 10 (Tiz) %-ban állapítja meg. 7. A szarvasi járásbeli törvényhatósági és vicinális utak kezelésével megbizott szarvasi kir. utmesternek a nagy munkát adó vicinális úti munkakörrel kibővült helyettes utbiztosi működéséért a törvényhatósági bizottság 1926 évi január hó 1-től kezdő- dőleg pótlékképen havi előleges részletek, ben fizetendő évi 10200000 (Tizmilliókettőszázezer) papirkoronát állapit meg, vagyis a régebben csak a törvényhatósági utak kezeléséért megállapítva volt évi 600 (Hatszáz) aranykoronának 17000-szeres szorzószámmal papirkoronára átszámított értékét. 8. Ugyancsak újból megállapítja a törvényhatósági bizottság az utbiztosok szertárbérét évi 816000 (Nyolcszáztizenhat- ezer) papirkoronában, az utbiztosok irodaátalányát évi 544000 (Ötszáznegyvennégy- ezer) papirkoronában és az államépitészeti hivatal irodaátalányát a fokozott szükséglethez képest évi 10 (Tízmillió) papirkoronában. 9. Határozatilag kimondja a törvény- hatósági bizottság, hogy a fokozott mérvben megindult helyreállítási munkálatok hathatós és az utszemélyzet munkaerejének kihasználását is biztositó ellenőrzésének intenzív eszközölhetése céljából az államépitészeti hivatal által kiépítetlen útszakaszon teljesítendő évi utbeutazások jelenlegi számának változatlanul hagyása mellett, az államépitészeti hivatal által a törvényhatósági kezelésben álló kiépített utakon eszközlendő évi rendes beutazások számát a jelenlegi 7-ről úgy mint a háború előtt is megállapotva volt, évi 10-re emeli fel, mig az utbiztosok által teljesítendő évi utbeutazások jelenlegi számát változatlanul meghagyja, mivel az utbeutazások számának csökkentését a közúti szolgálat és érdekek szempontjából károsnak tartaná. Ehhez képest — fenti határozatának jóváhagyását kérve — kimondja a törvény- hatósági bizottság, hogy 1926 év január hó 1-től kezdődőleg az államépitészeti hivatal által a törvényhatóság kezelésében álló kiépített közutak évenként 10 (Tiz)-szer, a kiépítetlenek évenként 2 (Kettő)-szer, mig az utbiztosok által a törvényhatósági kezelésben álló kiépitett közutak évenként 36 (Harminchat)-szor, a kiépítetlenek pedig évenként 18 (Tizennyolc)-szor utazandók be. Az utbeutazásokért járó illetményekre nézve továbbra is kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy 1 (Egy) km. hasznos törvényhatósági kezelésben álló közút egy-
