Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-18 / 50. szám
- 859 jelentette, hogy nemcsak tudatában van a községek nehéz terheinek, hanem neki is állandóan súlyos gondot okoz a vármegye háztartási és közúti kiadásainak előteremtése azért, mert a községek fizetési kötelezettsé güknek alig, vagy csak nagy késedelemmel tudnak eh get tenni. Ezen a nehéz helyzeten ő maga, vagy a vármegye nem tud egyelőre segíteni. D) hogy ez a helyzet nem csak Békósvármegyében van igy, hanem országosan, — ennek bizonysága, hogy Esztergom vármegyo törvényhatósága felirt éppen ezen okokból s orvoslást kór. Az alispán bemutatja Esztergom vármegye említett köriratát s en nek kapcsán a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűléséhez elkészített javaslatát. Reméli, hogy az ország törvényhatóságai ilyen irányú állásfoglalásának meg lesz a kívánt eredménye. Ami a bizottsági tag azt a kívánságát illeti, hogy a fizetési alapba a tisztviselők illetményeire szükséges összeget a község ne évnegyedenként, hanem csak havonként előre legyen köteles befizetni, aligha lenne célszerű és a felírás eredményes, mert ez esetben nem lenne biztosítva az, hogy a községi alkalmazottak havonként pontosan megkaphassák illetményeiket. Fölszólaló az alispán válaszát tudomásul vette. Pénsügyigazgatá jelentéséből: A pénzügyigazgatás szabályszerű menetét az elmúlt hó folyamán az országgyűlési képviselőválasztások előkészületei akadályozták. így elsősorban az adófelszólamlási bizottságok működését kellett felfüggeszteni Szünetelt a közndók módjára behajtandó közkövetelések kényszer- behajtása, valamint a társaságok, egyletek és intézetek által készpénzben fizetendő illetékek, továbbá a forgalmi adóknak vallomás alapján történt befizetéseknek a helyszínen való ellenőrzése Nem fejezhették be a községi elöljáróságok az adóalanyok és adótárgyak 1927. évi összeírását sem. Az adóbofizetési eredmény lényegesen kedvezőbbé alakult volna, ha a behajtási eljárás az elmúlt hóban minden fokozatában befejezhető lett volna. így kénytelen a pónzügyigazgatóság a behajtási műveleteket ott folytatni, ahol azokat a kép viselőválasztás miatt abba kellett hagyni és remélem, hogy a közadókból a megosztási kulcsok arányában részesedő közületek : úgy a vármegye törvényhatósági, mint a városok és községek saját kiadásaik fedezetére kivetett pótadókban végre mégis lényeges bevételhez juthatnak. Tiszti főorvos jelentéséből: A közegészségügyi viszonyok eléggé kielégítők és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban jobbak, amennyiben a heveny ragadós bajokban tör tént megbetegedések száma, nemkülönben ezekben a betegségekben való elhalálozások száma némi csökkenést mutat Halmozottan fordult elő a scarlatina Doboz, Kondoros, Orosháza és Tótkomlós községekben, a kanyaró pedig Bókósszeutandrás és Körösladány községekben. A heveny ragadós bajok közül az uralkodó a scarlatina volt, mely azonban nagyobb területű elterjedése alatt is lefolyásában igen szelídnek mutatkozott. A kanyaró járványos jellege úgy Bókésszentandráson, mint Körösladányban megszűnt. Tetemesen csökkent a hasihagymázosok száma, mig a többi heveny ragadós bajok kóralakjai jelentéktelen számokban szerepeltek. A törvényhatósági állatorvos jelentéséből: Az állategészségügyi viszonyok a lefolyt november hónapban kedvezőek voltak, ami főleg a közös legeltetés megszűnésében leli magyarázatát. A kevés számban felmerült ragadós állatbetegségek csak szórványos jel leggel mutatkoztak és nagyobb elhullási veszteséget sehol sem okoztak. A külföldre irányuló állatforgalom a szállításra érett állatok hiánya miatt csökkent, mindössze 9 szarvas- marha és 1422 hízott sertés került külföldre. A tenfelügyelő jelentéséből: A vallás- és közoktatásügyi miniszter Prokop Mária végegyházai állami tanítónőt a kótegyházai áll. el. iskolához belezte át, Mazurek Ferenc áll. el. iskolai igazgató tanítót, Kallina Anna gyulai áll. el. iskolai tanítónőt, ifj Such János békéscsabai Mitterholczer Károly, Szalay Kálmán és Kliment Emil orosházi áll tanítókat a VII fizetési osztályba nevezte ki. Az államsegély igénybevételével épült Kondoros tanyai községi iskolához Tróber Kálmán, a szegbalom koplalókerti községi iskolához pedig Baranyai Sára tanerőket nevezte ki rendes tanítóknak Az endrődi ugrai tanyákra uj elemi népiskola felállítását, az endrőd kondorosi I. róm. kath iskolának egy tanteremmel való bő vitásét és az endrőd kocsorhegyi róm, kath. is kóla újjáépítését rendelte el és az ugrai és kocsorhegyi iskolák építésére 230—230 millió korona, a Kondoros pusztai iskolának kibővítésére pedig 100 millió korona államsegélyt engedélyezett. A Gyulavári Újtelepen létesítendő 2 tanerős ref. elemi népiskola építési költségeinek 70%-át segély, 30%-át pedig kölcsönkópen engedélyezte. A szarvasi ág ev.
