Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-18 / 50. szám
- 360 árvaházzal kapcsolatosan 6 tanterem építési költségeihez 400 millió, a szarvas motyói kül területi ág. ev. iskola építési költségeihez 150 millió és a szarvas ószöllői ág. h ev. iskola költségeinek fedezéséhez 230 millió korona államsegélyt engedélyezett. A vármegyei gazá felügyelő jelentéséből A kedvező őszi időjárásnak tudható be, hogy általában ez évben a gazdasági helyzet kedvező és most sokkal több őszi szántás látható a kisgazdák földjein, mint az elmúlt években, bár lehet és hiszem is, hogy ez a mezőgaz dasági kultira haladását jelentő tünet, a tény leges javulás és haladás következménye. A vetések jók. Az állatállomány kondíciója kielégítő és teleltetésükhöz elegendő takarmány mennyiség áll rendelkezésre. A mezőgazda- sági munkások részére elég munkaalkalom kínálkozott és e mellett az ármentesitő tár sulatoknál, valamint a megyeszerte folyó ut épitési munkálatoknál igen sok munkáskéz jutott keresethez. Földbirtokrondezóssel kap csolatos eljárás Békéscsabán, Csabacsüdön, Békósszentandráson és Öcsödön folyt, birtokba- helyezés céljából. Szeghalmi és szarvasi járá sokat kivéve a többi járásokban az elmúlt hó folyamán a köztenyésztésre szánt apaállatok megvizsgáltattak, azon célból, hogy a megállapított apaállat szükséglet a legeltetési és tenyésztési évvad megkezdése előtt kellő idő ben beszerezhető legyen. A szükséges apaállatok beszerzésének megkönnyilésére a köz sógek és közbirtokosságok részére 7 százalékos államkölcsön áll rendelkezésre a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő utján. A vizsgálatok eredményéből megállapítható, hogy a vármegyében a szarvasmarha és a sertéstenyésztés a fejlődés utján van. Közigazgatási bizottság egyik legfontosabb tárgya volt a vármegyei 1927. évi közúti költségelőirányzat, amelyet az államépitószeti hivatal főnöke Bálint Imre műszaki tanácsos ismertetett. A külföldi kölcsönből rendelkezésre bocsájtott 39 milliárd koronából 20 milliárd fog a jövő évben beruházásokra felhasználtatni. A községi közmunka átlagban több mint 25 százalékkal le fog szállíttatni és pedig a kézi napszám az eddigi 34000 K helyett 25000 K lesz, a kótfogatu igásnapszám pedig az eddigi 119000 K helyett 87500 K. A közmunka leszállítása miatt a közúti alap nak a jövő évben 3 milliárd koronával kevesebb lenne a bevétele, amely hiány pótlására az eddigi 10 százalékos közúti adónak 15 százalékra való felemelése volt tervbe véve, de a külföldi kölcsönnel sikerült a költségelőirányzatot ugv összeállítani, hogy a közmunka leszállítás dacára a közúti adó az 1927. évre is marad úgy mint ez évben volt, vagyis 10 százalék. Fontosabb építkezések lesznek a következők : A gyulavári hid teljes átépítése 650 millió korona, a vésztő—szeghalmi ut mentén a Hohkörös feletti hid teljesen uj betonhiddá való átépítése 200 millió korona, Bókéssám- son alalt a Szárazén hid 150 millió korona, a a Vésztő alatti Tói fahíd betonhiddá való átépítése 200 mill ó korona. Újonnan fog kiépíttet ni 17 km törvényhatósági ut és 34 km. vicinális ut 37 km. már kiépíttetett ut fog ben- gerelóssel helyreállittatni és pedig olyképen, hogy azok az utak, amelyek ezidőszeriSt 2Vt — 4 m. szélesek 5 m. re fognak kiszélesittetni Békósvármegye ezután mindenütt 5 m. széles utakat fog építem, ami figyelemreméltó azért is, hogy pld. Jásznagykunszolnok vármegye a külföldi beruházási kölcsönből tervezett köz- utjait csak 3 m. szélességre fogja építeni. A költségvetés szerint építeni fog még a vármegye 6000 folyóméter betonkorlátot, 2000 drb kerékvetőt és 4 utkaparóházat. Az ut- kaparóházak közül három egy családos, egy pedig két családos lesz. Az egycsaládos ut- kaparóbázak közül egyet egyet fog építeni a vármegye a szegbalom—vésztői utón a gyula — kígyós—apácai utón és az Orosháza—csor- vási utón. Az egy kótcsaládos utkaparóházat pedig a gyoma—körösladányi utón fogja fel ép teni. Itt említjük meg, hogy egy utkaparó- nak átlag 16 km. ut a fenntartási szakasza. A közúti költségvetéssel kapcsolatosan Morvay Mihály bizottsági tag intézett több különféle kérdést, amelyekre Bálint Imre mii szaki tanácsos a megnyugtató fel világosító sokat megadta A teljes ülésen a 10 választott bizottsági tag közül 3 volt jelen. Az ülés fél I óráig tartott ezután a gazdasági albizottság ülésezett szintén a vármegye alispánjának elnöklete alatt. Ragadós állatbetegségek i Lépfene: Endrőd, Mezőberény. Veszettség: Békés, Gyulavári, Köröstarcsa, Öcsöd Takonykor: Füzesgyarmat Juhhimlő: Békésszentandrás, Öcsöd, Szarvas Lórtíhkór: Öcsöd, Szarvas Sertésorbánc: Mezőberény. Sertéspestis: Békéscsaba, Csorvás, Endrőd, Füzesgyarmat, Mezőberény, Nagyszénás, Öosöd. Nyomatott üobay János könyvnyomdájában, tiyula 1926.
