Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-01-01 / 1. szám
— 11 8 éves van 3320, a I1L osztályba beiratkozott 5673 9 éves van 5630, a IV. osztályba beiratkozott 6757 10 éves van 6504, az V. osztályba beiratkozott 4128 11 éves van 5614, a VI. osztályba beiratkozott 1807 12 éves van 950, 13 éves van 98, 14 éves van 16, 15 éves van 4 és végül 16 éves 1. Megállapíthatjuk, hogy az I. osztályban 2204, a .II. osztályban 1776, a III. osztályban 2353, a IV. oszt bán 1127 olyan tanuló van, akiknek életkorát tekintve felsőbb osztályban kellene lenniök. c) Tanítás nyelve. Állami elemi népiskolák tanitásnyelve a magyar, három iskolában azonban a vallástant a kisebbség nyelvén is tanítják. így a kétegyházi állami elemi iskolában a gör. kel. vallásu, oláh anyanyelvű tanulók vallásoktatása oláh nyelven folyik. Ugyanitt az oláh nyelvű baptista vallásu tanulók a hittant szintén oláh nyelven tanulják, de nem kötelezően. A tótkomlósi állami elemi iskolában a tót anyanyelvű evangélikus vallásu tanulók hitoktatásánál a tót nyelv fakultative használatos. A gyulai belterületi állami elemi iskola gör. kel. vallásu tanulói egy kivételével magyar anyanyelvűek, a hitoktató lelkész mégis oláh nyelven tanítja a vallást azoknak a tanulóknak, kik csekély oláh nyelvismerettel birnak. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 110478- 1923. sz. rendelete módot nyújt a nemzetiségi kisebbségeknek, hogy az általuk fenntartott elemi népiskolák tannyelvét megállapíthassák, illeve anyanyelvűknek az iskoláikban a rendeletben megjelölt terjedelemben való használatát kérhetik. E rendelet szerint három iskolatípus van, u. m. a), b) és c) tipus. Az a) tipus a kisebbségi tanitásnyelvü iskola, hol a magyar nyelv csak rendes kötelezett tantárgy, a többi tantárgyat a kisebbségi nyelven tanítják. Ezekben a magyar és a kisebbségi nyelv használata megközelitő aránya 1 :9 hez, a b) típusnál 4:6-hoz, a c) típusnál 9: 1-hez. A típusok megállapítása, szabad megválasztása az iskolafenntartók, illetve a szülők jogát képezi s ezt a jogot nyilatkozat, képviselőtestületi határozat alakjában gyakorolhatják is. A nyilatkozat, illetve határozat hivatalom utján terjesztendő fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Ilynemű határozat hozzám a rendelet kiadása óta eddig netn érkezett. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a rendelet kiadása előtt a nemzetiségi kisebbségek által is lakott községekben egyes hitfelekezetek az általuk fenntartott iskolákban »a tanulókat anyanyelvükön is tanittatták és taníttatják ma is. Ezeknél a típust a bejelentett adatok alapján magam állapítottam meg. Megállapításom szerint a német tannyelvet is használó mezőberényi I. kér. ág. h. ev. és a gyomai ág, h.*ev. elemi népiskola a b) típushoz tartozik; az előbbiben — a bejelentés szerint — a németajkú tanulók a létszámnak 93%-át, az utóbbiban 43%-át alkotják. Ez azonban a helyszínén szerzett tapasztalatom szerint a valóságot nem fedi, mert ezeknél az iskoláknál sok olyan tanulót irtak be német anyanyelvűnek, akik németül egy szót sem tudnak. A tótok által is lakott községekben az evangélikus iskolák nagyrészben a c) típushoz tartoznak. Ezekben a hittan majdnem valamennyi osztályban tótul, az olvasás és irás tanítása pedig az első osztályban magyarul, a második osztálytól kezdődőleg magyarul és tótul történik. A jellegzetes c) tipusu iskolák a tótkomlósi és a békéscsabai ev. iskolák (egy kivételével) ideszámítva ezen utóbbi egyházközség által fenntartott dobozmegyeri és a Gerendáson levő 2 ev. iskolát is.
