Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-01-01 / 1. szám
12 A tót nyelv használatát ezekben az iskolákban a tót anyanyelvűek nagy százaléka 95 —100% indokolja. (Kivétel a gerendás-trautmannsdorfi ev. iskola, hol a magyar-tót arány 51 —49,) A szarvati ev. iskolák közül a c) típusba sorozottak ezt a jellegzetességet nem mutatják. Szarvas a kimutatások szerint erősebben magyarosodik. A belterületen nincs oly evangélikus iskola, hol a tótnyelvüek lennének többségben. Ezekben, de a külterületen levő iskolák egy részében is dominál a magyar nyelv s a hittan egy részét is magyarul tanítják. Ugyanezt mondhatom a kondorosi ev. iskolákról is. A kondoros-külterületi községi elemi iskolába járó tanulók szülői a tót nyelv használatát nem is kívánják, pedig itt 106 gyermek közül 74 tót anyanyelvű A g. kel. iskolák közül a kétegyházi és a gyula-nagyoláhvárosi a b) típushoz, a gyula- kisoláhvárosi a c) típushoz tartozik. Ez utóbbi kettőnél nincs oly gyermek, ki magyarul beszélni ne tudna. így a gyula-nagyoláhvárosi iskolánál is indokoltabb volna a c) tipus. A róm. kath., református, községi, uradalmi róm. kath. magán, unitárius és izraelita iskolák tiszta magyar tannyelvüek. d) Tanítók, tanítónők száma, üres állások. 596 tanító, illetve tanítónő működik a folyó tanévben. Jelleg szerint igy oszlanak meg : állami 98 férfi és 82 nőtanitó, összesen 180; községi 38+ 11=49; róm. kath. 66+40=106; alap, róm. kath. 2 (szerzetes); ref. 874-20=107; ev. 1114-3 114; tanítóképző gyakori, isk. ev tanító = 1 ; gör. kel. 24-1 =-3; unit. = 1 nő ; congr. izr. 44-4=8; orth. izr. 2 férfi; urad. kath. 8+10=18, urad. magán 1+3=4; társ. 1 férfi; összesen tehát 419 férfi és 177 nőtanit. 20 tanítói állás üres, ezek nagyobbrésze a folyó tanév elején történt nyugdíjazások miatt üresedett meg. e) Törzsköngvvezetők által bejelentett adatok. Az 1921. évi XXX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 130700—1921. V. K. M. sz. rendelettel előirt törzskönyvvezetés Békésvármegye valamennyi községében megindult. Gerendás községtől mindezideig adatokat nem kaptam. Valószínűleg ott még nincs bevezetve. A törzskönyvvezetők által bejelentett adatok szerint a folyó tanévben 33050 6 — 11 éves, a mindennapi iskolára kötelezett és 18145 12 — 14 éves, a továbbképző iskolára kötelezett gyermek törzskönyve készült el. Ezeken kivül még 2023 12—14 éves tanonc tartatik nyilván. A törzskönyvezettek közül 268 az iskolába járás alól felmentetett, 107 pedig magántanuló. A mindennapi és ismétlő tankötelesek létszáma tehát 52843. Ezek közül az elemi iskolákba beiratkozott 28098 gyermek, a továbbképző ismétlő iskolába 7062, a kisebb fokozatú gazdasági ismétlő iskolába 1407, az önálló gazdasági ismétlő iskolába 1925, a polgári iskolákba és felsőbb leányiskolába 3047, a főgimnáziumokba 1089, a békéscsabai leányközépiskolába 148, a szarvasi ev. tanitónőképzőbe 9, az iparos és kereskedő tanonciskolákba 1862, a békési kosárfonó iskolába 29 (ezek száma azonban az iparos tanonciskolába beiratkozottak számában már benne van), női kereskedelmi szaktanfolyamra beiratkozott 9, egyéb iskolába 2. A be nem iratkozottak száma 8184, amelyből 2560 6 —11- éves. Ez utóbbi eredmény azonban már nem áll fenn teljes egészében, mert a községeket a beavatkozásra már felhívtam s több helyről a jelentés már be is érkezett arról, hogy a be nem iratkozottak is nagyrészben eleget tettek kötelességüknek. Körülbelül 1000 olyan mindennapi tanköteles van még, aki az iskolába beíratva nincsen. Legtöbb a be nem iskolázott tanköteles Békésen,. Gyomán, Endrődön, Öcsödön, Szentandráson és Körösladányt kivéve a szeghalmi járás községeiben. Békésen, Gyomán és a szeghalmi járás községeiben a be nem iskolázott tanköte lesek nagyrésze a külterületek azon a részén lakik, ahol nincs iskola. Ezek részére sürgősen uj iskolákat kell építeni.
