Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-09-28 / 40. szám
266 — folyamatban vannak és részben befejezés előtt állanak. Békésvármegye közúti alapjának tulajdonát képező gőzhenger és teherautó telepnek nyilvános versenytárgyalás utján a vállalatba adott építkezése szeptember hó 1-én megindult. Az épitkezés befejezése folyó év november havára várható. V. Vegyesek. A közigazgatás általános menetét illetőleg, ezúttal is csak azt jelenthetem, hogy a közigazgatási teendők állandó emelkedő irányzatot mutatnak, ami miatt, a munkaerők elégtelenségére tekintettel, a közigazgatás nem képes elérni a békebeli színvonalat, midőn a közigazgatás gyorsasága, pontossága tekintetében Békésvármegyében mi kívánni való sem volt. Ez a helyzet mindaddig nem fog megszűnni, inig a tervbe vett és már nagyon rég óta hangoztatott közigazgatási egyszerűsítés, amelyre nézve a vármegyék valóban értékes anyagot szolgáltattak a belügyminiszternek, életbe nem lép. A hadirokkantak ügyének az alispán hatáskörébe történt utalása, a folytonos kimutatások készítési kötelezettségével, a vármegyei központnak okoz lényeges munka többletet. Az egyletek revíziója tárgyában kiadott rendkívül terjedelmes rendeletnek a végrehajtása, a központban egy munkaerőt 6 hónapon keresztül leköt s azonfelül a kimutatások elkészítésével a csekély létszámú irodai személyzet is erősen meg van terhelve. A külföldiek ellenőrzése tárgyában kiadott rendkívül terjedelmes és eléggé szövevényes rendelet végrehajtása a közigazgatás minden vonalán — kezdve a községektől — tetemes munkatöbblettel jár. A múlt év julius 1. óta életbelépett pénzkezelési és háztartási szabályok, amelyek megszüntették az állam pénzeinek a vármegye részéről előlegképen leendő felhasznál hatását, nemcsak igen sok munkát okoznak, hanem a vármegye első tisztviselőnek különben is elég súlyos felelősségét és gondját lényegesen növelték, mert idejének egy igen tekintélyes részét annak szorgalmazásával kell töltenie, hogy úgy a vármegyei háztartási, valamint a közúti szükségletekre előirányzott összegek rendes időben befizettessenek, mert kiadásokat csakis azokból teljesíthet. A vármegye háztartásának jövő évi költségvetése a folyó hó 3-án tartandó közgyűlésnek lesz a tárgya. Az annak során előterjesztendő határozati javaslat részletes felvilágosítással fog szolgálni annak minden tételére nézve, de már e helyen meg kell jegyeznem, hogy a költségvetés kiadási tételei, a folyó évihez viszonyítva, lényeges emelkedést tüntetnek fel úgy, hogy a pótadó, helyesebben a községeknek a vármegyei költségekhez való hozzájárulása, jóval magasabb %-ban lesz megállapítandó. A kiadások lényeges emelkedése az által áll elő, hogy a vármegyei nyugdíjalap kiadásaihoz, amelyhez most a községi alkalmazottak nyugdíjalapja is hozzátartozik, az állam a jövő évtől kezdve semmiféle hozzájárulást nem ad, tehát az összes nyugdíj terheket a vármegyének illetőleg a községeknek kell teljes egészében fedezni. A folyó évben ez az államsegély 800 millió korona volt s igy a nyugdíj terheket nemcsak hogy ez a tetemes összes fogja növelni, hanem az által, hogy az összes életfogytiglan alkalmazott községi tisztviselők is a nyugdíjintézet tagjaivá váltak, a nyugdijteher ennek következtében is erősen emelkedni fog. Nagyobb összeget kellett a költség- vetésbe felvenni, a tüzrendészeti és test- nevelési célokra is, jólehet az idevonatkozó kívánságokat, lényegesen redukáltam. Ennek a jelentésnek megszerkesztése közben kaptam meg a pénzügyminiszternek azt a rendeletét, amelyben a betegápolási és az elhagyott gyermekek gondozási költségeit a törvényhatóságok között felosztja. Bár megvoltam győződve arról, hogy ezek a költségek tetemesen fogják a vármegye, illetőleg a községek terhét növelni és 2—4 milliárdra számítottam az e címen felmerülő költségeket, a pénzügyminiszteri rendelet szerint azonban ez a hozzájárulás 12.515,375.000 koronában állapíttatott meg. Hogy ez mit
