Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-03-19 / 12. szám

A kanyaró Mezőberénjben járványszerüen fellépett, a járási főszolgabíró előterjesztésére a vármegye alispánja a mezőberényi bel és kül területi összes elemi iskolákat és óvodákat be záratta (5325—1925. alisp. sz.)

Ifjúsági oktató előadások rendezése céljából a mozgófényképüzemek helyiségeit az engedő lyesek hetenként egyszer az üzemi önköltség ellenében átengedni kötelesek (5321—1925. alisp. számnál 214470—1925. B. M rend)

A Hármas Körösi Halászati Társulat kérőimére (dr. Sziráczky János alelnök-igazgaíó Szarvas) az üzemszerű általános tilalmat, valamint a pontyra vonatkozólag előirt törvényes időszaki tilalmat (április hó 1 tői julius 15 ig) a társulat egész területére az 1925. évre a íöldmivelósügyi miniszter 20866 — 1925. sz. a. felfüggesztette azzal a feltétellel, hogy köteles a társulat 15 q pontyivadékot és 1500000 drb foga9süllő-ikrát még a tavasz folyamán elhelyezni és az óv végén az egyes halfajokra kiterjedő pontos fogási kimúlást felterjeszteni. (5406—1925. alisp sz.)

„Statisztikai Havi Közleményekéből békés vármegyei adatok. I Az 1924. évi népmozgalmi föeredméngek: Házasságkötés 3025, ólveszületós 8441, halálozás 6638, természetes szaporodás 1803. Halottak közül gümőkórban elhalt 1011, 1 éven alul elhalt 1683 Kiszámított népesség az 1924. év végén 320607.

1000 létekre esett az évközi népességre számítva: házasságkötés 9’5, ólveszületós 26 4, halá lozás 208, szaporodás 5‘6, gümőkórban elhalt 3 2. 100 ólveszülöttre esett 199 egyéven alul elhalt.

II A fertőző betegségek által okozott halálozások 1924. október — december havában. Kanyaró 2, vörheny 9, szamáihurut 6, roncsoló toroklob {diftória) 8, hasi hagymáz 40 vérhas 2, giimő kór 161, gyermekágyi láz 3, influenza 8

III. Szőlőterület és musttermés az 1923. és 1924. években. (Az összes községek száma k9.) Szőlőműveléssel foglalkozott, az 1923, mint 1924- évben 25 község. A szőlőterület volt 1923-ban 2357 kát. hold, 1924 ben 2415 kát. hold Must- termés volt 1923. évben 22112 hektoliter (átlag kai. holdanként 9‘4 hl) Az 1924. évben 8184, {átlag kát. holdanként 3‘5) hektoliter. (5138 — lt-25 alisp sz)

Az állami elemi népiskolák és állami óvódák ellátmányának az alispánok kezeihez leendő utalványozása tárgyában, (melyet a várm. Hivatalos Lap 1924 évi 351-ik lapoldalán ismertettünk) kiadott 234320—1924. III sz belügyminiszteri rendeletben foglalt terv ellen Vasvármegye alispánja felirt a belügyminiszterhez. Feliratában a tervet ellenzi t sztán elvi okokból azért, miután az alispán nem rendelkezési és intézkedési jog gal felruházott tanügyi hatóság és így az állami iskolák és óvódák anyagi ügyei adminisztrálásának reá, illetve a várni számvevőségre való bízása teljesen indokolatlan, sőt elvi akadályokba ütközik. Szerinte a tervezett egyszerűsítés a közérdeknek megfelelően akként lenne eszközlondő, hogy a kir. tanfelügyelő vagy esetleg a közigazgatási bizottság bizassók meg az utalványozási joggal s igy a kiutalási teondők a kir pénzügyigazgatóság ilielve az o mellett működő számvevőségre hárittassanak át. Ez a felirat támogatás végett Békósvármegyo alispánjának is megküldetett. (5583- 1925 alisp sz)

A »Magyar Pénzügyigazgatás* elmü munkával történő visszaélések. A belügyminiszter 190084 — 1925. VII. számú leiratában felhívta az alispán ügyeimét arra, hogy a Világosság könyvnyomda budapesti cég Bahuuek Béla és Kamori—Bede- kovich József szerkesztésében megjelent „Magyar Pénzügyigazgatás" cimü könyvet megrendelés nélkül, utánvéttel mogterhelt csomagokban küldi a községi elöljáróságoknak és egyéb hivataloknak. A vármegye alispánja ezúton figyelmezteti az alárendelt hatóságokat, hogy e megtévesztéssel szemben a legnagyobb óvatossággal járjanak el és az ilyen utánvételes csomagokat a postahivatalokból ne vegyék át. (4523—1925. alisp. sz)

A kereseti adóról alkotott 1922. évi 23 t.-e. megváltoztatása iránt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága felirt a pénzügyminiszterhez. Feliratában megállapítja, hogy a törvény rendelkezései, melyeknek a községek és városok háztartásán való segítés volt a célja. A gyakorlatban a községek háztartása vitelének, valamint az aránylagos teherviselésnek szempontjából rendkívül visszás állapotokat idéztek elő Egyrészről egyes községeknek ez az adó nagy bevételt biztosit, más községeknek pedig úgyszólván semmi jövedelmet sem eredményez, másrészről az aránylagos teherviselés elve van megsértve azáltal, hogy az alkalmazandó fizetési kulcsot az adót beszedő község mindig mutat- koóó háztartási szükségleteinek arányában állapítja meg s igy ezen adót az alája eső polgárok nem teherviselő képességükhöz aránylagosan, hanem a körülmények függvénye gyanánt különböző mértékben és igen sokszor nagyon aránytalanul viselik.

Ezért Veszprém vármegye olyan törvóny- jevaslat beterjesztését tartja szükségesnek, amely a ma érvényben levő kereseti adótörvényt oly értelemben módosítja, hogy az általános kereseti adónak a községek részére való átengedése megszűnik és ez az adó is, mint a többi egye nes állami adók, közvetlenül az államkincstár részére szedetik be, és pedig az egész országra nézve egységesen megállapítandó és semmi esetre sem lakóhely szerinti, legfeljebb, esetleg foglalkozási ágak szerinti különböző adókulcs alapján. Az általános kereseti adóból az egész országban befolyó jövedelem a községek szükségleteinek fedezésére szolgál, és pedig oly módon, hogy abból a községek vagyoni viszonyaikhoz és teherbíró képességükhöz, továbbá szükségleteikhez képest, aránylagosan részesüljenek. Miuthogy a városok között a kereseti adóforrások és az adóból származó jövedelem tekintetében nincs olyan mérvű aránytalanság, mint amilyen a községeknél van, a hozandó uj törvényben a pénzügy- miniszter esetleg lel lenne hatalmazva, hogy a törvényhatósági jogú városok és a r. t. városok területén befolyó általános kereseti adót, a város háztartásának céljaira a város részére esetről- esetre átengedhesse.

Veszprém vármegye fenti feliratát hasonló állásfoglalás végett Bókósvármcgyónek is meg- küldötte. (5589—1925. alisp. sz )

— 93 -