Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-03-19 / 12. szám
94 Közigazgatási dijak szedése tárgyában Vas vármegye törvényhatósága szabályrendeletet alkotott. Szabályrendeletére vonatkozó határozatában megállapítja, hogy a törvényhatóságok a létszámcsökkentés folytán kénytelenek a meg- kevesbedett kezelői és leírói teendők ellátására a megszüntetett állásokat a törvényhatóság költ sógóre fenntartani, vagy pedig kisegítő dijnoko kát alkalmazni Minthogy a vármegyéknek egyedüli jövedelem forrása, a törvényhatóság közön ségének hozzájárulása, egyébb feladatainak elvégzésére túlontúl le van kötve: célszerű és méltányos, mindazok, kik egyos közigazgatási ténykedéseknél a vármegyei önkormányzati hatóságok közreműködését közvetlenül igónybeve- szik, hozzájáruljanak azoknak a kiadásoknak a fedezéséhez, amelyek a kisegítő munkaerők al kalmazásával felmerülnek. Ez oly módon volna megvalósítható, hogy a közigazgatási hatóságok egyes közigazgatási ténykedésekért, ameiyek nagyobb munkával járnak és több irodai anyagot emésztenek fel, az érdekelt felektől közigazgatási dijakat szednének. Vasvármegyénok tudomásul vétel és tanulmányozás végett ide is megküldött szabályrendelete felsorolja taxatíve, hogy mely ténykedésekért milyen dijak szedhetők Bókósvármegye, a közigazgatási dijak szedésének szükségszerűségét már jóval előbb felismerte és éppen aa említett okokból és biztosítandó célból, már jó ideje határozatot hozott a törvényhatóság, melyet azonban a belügyminiszter nem hagyott jóvá. Tudomásunk szerint a th jogú városok hasonló dijakat már régebben szednek. (5582—1925. alisp. sz.) Kendőri toborzásnak bizonytalan időre valő beszüntetése Az államrendörség szegedi kér. fő- kapitányságától vett értesítés szerint a székesfővárosi államrendörség őrszemélyzetének kiegészítését célzó s lapunk 1925—43. oldalán közölt értesítés szerint Békéscsabán, Hódmező vásárhelyen és Szegeden megtartani teróvezett toborzás, bizonytalan időre elmarad (5177—1925 alispáni szóm.) Gerendás községi elöljárói választás — 1924. szeptember 30 án — tárgyában hozott törvényható sági bizottsági határozat ellen (mely a választást megerősítette) beadott panasznak a in. leír. köz- igazgatási bíróság helyt nem adott. Mert pana szosoknak azon állítására vonatkozólag, hogy a közgyűlésen olyan képviselő testületi tagok is részt vettek, akik valamely elöljárói állásra pályáztak s ezek a közfelkiáltássá) történt jelöléseknek határozattá vaió emelésébe befolytak, — megállapította a bíróság, hogy az ülésen ilyen kópv. testületi tagok jelenvoltak ugyan, de a tárgyalásba és szavazásba be nem folytak ; már pedig az 1886: XXII. t. c. 57 § a a közgyűlésen való puszta jelenléteiét az érdekelt képviselő testületi tagoknak nem tiltja. Emiatt tehát a választást annál kevósbbó lehet megsemmisíteni, mert a jegyzőkönyv adatai szerint a választás eredményére egyes pályázóknak a közgyűlésen való jelenléte befolyást nem gyakorolhatott. (1156— 1925. kb sz.) Orosházán dregneria iparengedély kiadása iránt Toffler Sándor orosházi lakos által beadott kérelmet a kereskedelemügyi miniszter teljesíthetőnek nem találta. (5643—1925. alisp sz.) A békéasámsoni ipartesteiét megalakulása iránt az ottani iparosok által beadott kérelmet a kereskedelemügyi miniszter nem teljesítette, mert a tagok létszáma jóval alul marad a törvényben előirt minimumnál (5645—925 alisp sz.) A békéscsabai tnáv. vasúti állomás tervezett kibővítésének s ezzel kapcsolatosan szükségessé váló építkezéseknek megtartott közigazgatási bejárása eredményét a kereskedelemügyi miniszter elbírálta s e tárgyban 95936—1925. sz. alatt kiadott rendeletével — tekintettel az állomás bővítési munkálatok mielőbbi végrehajtásának közérdekből való sürgős voltára s azért, hogy a máv. igazgatóság az idegen tulajdonban levő területek megszerezhetése tekintetében szükséges tárgyalásokat megtehesse, az állomásbővitós cél ja>ra szükséges területekre vonatkozólag a kisajátítási jogot az 188f' XLI1. t. c. 5. és 11. §§ ai alapján engedélyezte s az állomás bővítésének a bejárás alapjául szolgált tervek szerint leendő megépítésére az engedélyt megadta. A részletes rendeletből megemlítjük, hogy a miniszter az állomás bővítési tervezetet, általánosságban túlságos terjedelmesnek tartja, mert nem veszi valószínűnek, hogy az állomás véglegesen a mai forgalmi helyzetben maradjon. Ugyanis a nemzetközi forgalom rendes megindulása után a mai helyzethez mórt bővítésre aligha lesz szükség, mert megszűnik az összes vonatoknak az állomáson való teljes felosztása s igy a vonatrendezós szükségének mai aránya. Mégis nem kiván a miniszter a bővítésnek tér vezett mértékben való engedélyezése elől el zárkózni, mert annak kivitele amúgy is csak fokozatosan lesz eszközölhető és a tagabb keret nagyobb szabadságot biztosit a részletek célszerű tervezésében és a mindenkori viszonyokhoz való alkalmazkodás tekintetében. A részletekben elrendelte a miniszter, hogy a felvételi épület előtt 15 méternél szélesebb perron no hagyassák. A földmives iskola céljait szolgáló területek átengedésére vonatkozólag, tárgyalások eredménye alapján a földmivelésügyi miniszter, abban az esetben, ha a földmives iskola meg felelő kártalanításban részesül, hajlandó a kérdéses területeket az állomás bővítés céljaira átengedni. (1155—1925 kb. sz.) Ragadós állatbetegségek : Lépfene: Békés, Békéscsaba, Köröstarcsa, Mezőberény, Öcsöd, Szentetornya Veszettség: Gyoma, Gyulavári, Kondoros, Köröstarcsa, Szentetornya. Takonykor: Békósszentandrás, Szarvas. Ivar szervi hólyagos kiütés: Vésztő. Lóriihkór: Doboz. Sertéspestis: Békéscsaba, Doboz Öcsöd. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1925.
