Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-02-19 / 8. szám

70 Honvéd tisztek tnlsjdonábu átengedett kincs­tári iovakrAÍ szóló s a katonai hatóságok által kiállított „Tulajdonjogi bizonyítványok11 a marha- levelek ki állításánál alapokmányul tekintendők. Ezek alapján a jogosított tisztek a tartózkodási helyük szerint illetékes marhalevél kezelőknél szabályszerű marhalevelet kötele ek váltani. A marhalevelet a „tulajdonjogi bizonyítványt* ki­állító katonai hatóság nevére kell kiállítani s az átruházást a beDne megnevezett tiszt nevére, Az állatforgalmi adó egyidejű kivetésének és beszedésének alapja, az állatnak az átruházás kor képviselt forgalmi értéke. (3114—1925. alisp. számnál 34231—1925. F. M. rend.) ’TüdóbefeggondozáN és tuberkulózis* c havi folyóirat ajánlása. Kiadóhivatal Budapest, VII., Kertósz-utea 16. szám Előfizetési dija évi 90.000 korona A folyóiratot a közigazgatási hivatalok, községi elöljáróságok, népkönyvtárak, olvasó­egyesületek figyelmébe ajánljuk (1112—1925. alisp. sz) A gyulai és békéscsabai múzeumok fej-csztése tárgyában a vallás és közoktatásügyi miniszter 8205—1925. számú rendeletében megemlíti, hogy a gyulai városi muzeum ősrégészeti anyaga kellő feldolgozás esetén mintául szolgálhatna a vidéki közgyűjteményeknek, a Haán féle antik cserépedény és bronzgyujtemóny pedig fölös számmal tartalmaz oly ritka és értékes dara­bokat, aminőkkei a Gyüjteményegyetem állami múzeumai sem dicsekedhetnek. Erre a minisz­ter már a múlt évben felhívta a város figyel mót azzal, hogy amennyiben a város is hajlandó áldozatra, a múzeumot tovább fogja fejleszteni. Erre a város évi 300 aranykoronát szavazott meg (melyből évi 120 aranykoiona a múzeum­tól különkezelt könyvtár őrének ííszteletdija)- Minthogy ez az összeg a közgyűjtemény fenntar­tásának legelemibb szükségleteire sem elegendő, a miniszter a város és esetleg a vármegye to­vábbi segélyét sürgeti, nehogy a megyeszékhely ez az egyetlen számottevő kultúrintézménye tönkremenjon. Ha a muzeum fenntartását a vá­ros biztosítja a miniszter a Gyüjtemónyegyetem- mel való együttműködés, csere utján a muzeum és könyvtár fejlesztését, kölesönkönyvtárrá szer­vezését most is kilátásba helyezte. Megállapítja a miniszter, hogy a békés • csabai muzeum is elhanyagolt állapotban van, a város azzal szemben kevés érdeklődést tanú­sít. A kultúrpalota gondozásán kívül, a muzeum és könyvtár vezetőinek méltányos díjazásáról, amely nélkül komoly munka nem várható, gon­doskodni — kultúrája érdekében — a város feladata, annyival is inkább, mert Békéscsabán ez a hozzájárulás vajmi csekély áldozat ahhoz képest, amelyet az állam a háború előtt a kul­túrpalota épületére, bútorzatára és gyűjtemé­nyeire fordított. A rendelet igy végződik: „Kívánatosnak tartanám, hogy mind a két békésmegyei muzeum és könyvtár érdekeinek fölkarolására és ügy­kezelésének ellenőrzésére, helybeliekből szükebb körű bizottság szerveztetnók, amelybe a vár­megye és az illető város is kiküldenó megbízott­ját. A közönséggel a vármegyei törvényhatóság­gal és sz illető várossal szemben a bizottság képviselné a közgyűjteményeket, amelyek fejlő­désének irányítását, addig, mig határozott kere­tük ki nem alakul, a nyújtandó állami támoga­tás fejében magamnak tartom fönn.“ Reméljük, hogy a vármegye két szerencsés városa, — melyek ilyen knlturkincseknek vannak birtokában, — azok fejlesztésére megragadják az alkalmat s áldozatkészségüket könnyűvé teszi itt a történelmi múlt megbecsülése, ott a rohamos fejlődésre kézenfekvő előnyök, amelyek a mai nemzedékre és vezetőségre egyképpen kötelességeket rónak (3034—1925. alisp szám.) Az Újkígyós községben lefolytatott földreform során, a megváltási ügyben felmerült panaszok tárgyában az Orsz Földbirtokrendező Bíróság 23881 — 1924. O F. B. szám alatt végzést hozott, melyben az igénylők által emelt panaszok egy részében végérvényesen döntött, több kérdésben pedig az érdekeltek között egyesség utjáni ren­dezést rendelt el, melynek létrehozásával a gyu­lai járás főszolgabiráját, dr. Vangyel Endrét bízta meg. (3611 — 1925 alisp. sz. Folyamőrséghez toborzás. A Budapesti Köz­löny 1925 évi 28, 29 és 30 ik számában meg­jelent folyamőrsógi toborzási felhívásra a ható­ságok figyelmét itt hívjuk fel azzal hogy azt tegyék a szokásos módon és a helyi lapok utján közhírré. (2621—1925 alisp. szám) Egyesületi alapszabályok. A Békéscsabán székelő „Békésvármegyei Kertészeti Egyesület“ alapszabályait a belügyminiszter 250506—1924. sz a láttamozta (2917—1925. alisp. sz.) Ragadós áSlaibetegségek: Lépfene: Békés, Mezőberóny, Orosháza, Öcsöd Veszettség: Gyoma, Gyulavári, Köröstarcsa. Kondoros. Ragadós száj- és körömfájás: Körösladány. Juhhimlö : Gyoma Sertésorbánc: Endrőd. Sertéspestis: Békés, Békéscsaba, Doboz. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1925.

Next

/
Thumbnails
Contents