Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-02-25 / 9. szám

XXVIII. évfolyam

Gyula, 1925. február 25.

9-lk szám

Békés- Ifi? vármegye

H ív sitdlos Lapja

Megjelenik hetenkint egyszer

Szerkeszti: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, vórm. aljegyző, tb. főszolgabíró.

Kiadja: A vármegye alispánja

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország l

—

18—1925. eln. sz. Békésvármegye alispánjától^

tZ U'

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!

A vármegye közügyéiről és a december havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, de az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyival kedvezőtlenebbek, hogy a heveny ragadós bajokban történt meg- tegedések száma 87-tel volt több.

Mig ugyanis az 1923. évi november hó 15-től 1924. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 280 egyén, meghalt 50 (19°'0), addig az 1924. évi november hó 15-től 1925. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 367 és meghalt 36, vagyis 10°/o. Tehát 9%-al kisebb volt a halálozási százalék, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

A heveny fertőző bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, mely egymagában valamennyi fertőző bajban történt megbetegedésnek a felét adta. Járványosán fellépett Békés, Szeghalom községekben és Békéscsaba városában. Lefolyása rendkívül szelíd volt. Halmozottan mutatkozott a hasi hagymáz Gyula városában, mig a fertőző bajok nem említett kóralakjai csak szórványosan vagy éppen nem mutatkoztak.

A trachomások száma emelkedett, mert a gyulai állami kórház elmebajos osztályára más intézetekből is szállítottak több elmebeteg trachomást.

Részvéttel emlékezem meg e helyen a vármegye volt kórházi főorvosának: dr. Kaez- vinszky Jánosnak elhalálozásáról, aki a volt vármegyei kórház országos hirüvé történt fejlesztése körül, több mint 13 évi önfeláldozó működésével hervadhatatlan érdemeket szerzett s igy méltó arra, hogy kiváló munkássága és emléke a vármegye jegyzőkönyvében megörökittessék.