Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-23 / 10. szám
XXI. évfolyam Gyula, 1918. február 23. 10. szám. BEKESYÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA Előfizetési díj egy évre 20 korona. Hirdetési díj minden szó után 0 fillér. Kiadja: Megjelenik minden csütörtökön a kiadásra kerülő Felelős szerkesztő: A VÁltMEGYE ALISPÁNJA hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben Ifr. VAXGYF/L EMUIK várni. II. főjegyző 15—1918. eln. sz. itékésvíírmegye alispánjától. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és a múlt évi december havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben adom elő: I. Közegészségügy. A közegészségi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyiban jobbak is, hogy a heveny ragadós bajokban történt' megbetegedések száma 133-al volt kevesebb. Mig ugyanis az 1916. évi november hó 15-től 1917. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 573 egyén, meghalt 92, addig az 1917. november hó 15-től 1918. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző betegségben megbetegedett 440, meghalt 102, vagyis 23%. A jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult: a) diphteria . . . 138 megbetegedéssel 25 halálozással (18%) b) scarlatina ... 157 » 38 » (24%) c) hasi hagymáz .117 » 38 » (32%) d) vérhas .... 2 » 1 » (50%) e) kanyaró ... 17 » — » — f) bárányhiinló . . 9 » — » Összesen . 440 megbetegedéssel 102 halálozással (23%) Amint a feltüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a scarlatina volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek több, mint i/3-át adta. Bár a betegség a vármegye több községében is fellépett, halmozottan csupán Békéscsaba és Tótkomlós községekben mutatkozott. Ez idő szerint azonban már mind a két községben a baj járványos jellege megszűntnek mondható. Lefolyása középsúlyos volt, amennyiben a halálozási százalék a 24%-ot elérte. Fogyott a diphtheriások és a hasi hagymázosak száma, mig a fertőző bajok más, itt nem említett kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. A heveny fertőző bajok tovaterjedésének megakadályozására a szükséges hatósági intézkedéseket mindenkor és mindenütt megtették. Gyógysavóval beojtottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 114 diphtheriás egyént, akik közül meggyógyult 98, meghalt 16, vagyis 7%. Beojtották tehát a megbetegedetteknek 82%-át. A védőoltást is 6 esetben sikerrel végezték. A vármegyei közkórházra vonatkozólag a következőket jelentem : Felvettek a kórházba a múlt évben 8040 uj beteget s az előző évről visszamaradtak- kal együtt 8982 beteget ápoltak 352.188 ápolási napon. A felvettek száma 39-el, az ápoltak száma 118 al, az ápolási napok száma pedig 32.218-al volt kevesebb, mint az 1916. esztendőben. Az ápolt betegek közül (5180) 57.67% távozott gyógyultan, (2292) 25.52% ment el javult állapotban, (219) 2.45% távozott gyógyulatlanul és (446) 4.95% halt el az intézetben. A halálozási arány rosszabb, mint békeidőben volt (akkor 3.47, most 4.93%) amit részint a háborúval járó súlyosabb járványos bajok, különösen a hastyphus, részint az élelmezés hiányossága és elégtelen-
