Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-23 / 10. szám
84 sége idéztek elő. A sebészeti osztályon 1717 nagyobb műtétet végeztek, amelyek közül 243 volt laparotomia. Az intézet különböző kézműves műhelyeiben 4187 darabot javítottak, a foltozok 38326 darab ruhát hoztak rendbe, a mos'ókonyhán 421054 darabot mostak ki, amely művelethez 1080 kgr, szappant használták fel. A konyhai csontokból és zsiradékból, hulladékból 2570 kilogramm szappant termelt a kórház, a betegek mosakodásához pedig 760 kgr. szappant használt fel. A belügyminister ur kiküldöttje dr. Kerekes Pál közegészségügyi főfelügyelő ur egy számvevő kíséretében múlt évi december hó közepén Gyulára érkezett és 3 napon át vizsgálta a kórházi ügyvezetést, különös tekintettel arra, hogy hol lehetne megtakarítást elérni? A főfelügyelő ur a husadag leszállítását javasolta aképen, hogy adagonként nyersen 180 helyett 150 grammot adjon a kórház a betegeknek. Sokallotta a minister kiküldöttje az egyre emelkedő orvosszer számlákat is, aminek pedig az az egyszerű magyarázata, hogy nem a gyógyszer rendelések mennyisége szaporodott meg, hanem az orvosi szerek ára és a gyógyszer készítési munkadijak s ezeket ugyanis, sőt a gyógyszer-edényzet árait is ismételten felemelte már a belügyminister ur a háború tartama alatt és egyrészről ezek az áremelkedések okozzák azt, hogy a gyógyszer számlák összege tetemesen felemelkedett, másrészről a gyógyszerészek kérelmére a belügyminister ur is hozzájárult ahhoz, hogy a régi 50%-os engedmény helyett csak 25% engedményt adnak a gyógyszerészek a kórháznak, ami szintén jelentékenyen több kiadást vont maga után. A főfelügyelő egyébként az intézet ügyvitelét megfelelőnek, a fennforgó bajokat és nehézségeket országos jellegüeknek nyilvánította, amelyeknek okozója a már nagyon is hosszúra nyúlt háború. A belügyminister ur a közkórház napi ápolási dijat a 3-ik osztályon ápolt betegek után 1917. évi julius hó elsejéig visszamenőleg az 1918. évre napi 490 fillérben állapította meg és hozzájárult ahhoz, hogy a második osztályon ápolt fizető betegek napi 10, az első osztályon ápoltak pedig naponként 25 koronát fizessenek a kórháznak. Bizonyos, hogy az engedélyezett 3-ik osztályú ápolási dij sem fogja fedezni a betegekre fordított kiadásokat, mert bár a belügyminister ur által javasolt husadagok leszállítását a kórházi bizottság elhatározta is, a húsárak már azóta, mióta a ministeri kiküldött itt járt, annyira emelkedtek, hogy a kisebb adagok kiszolgáltatásából remélt megtakarítást a bekövetkezett eddigi áremelkedés jóval meghaladja. Ezenfelül a kórházi költségvetés összeállítása óta a költségvetésbe fel nem vett uj szükségletek merültek fel és nagy áremelkedések állottak elő minden vonalon (zsir, ruhanemüek, fa, szén, munkabérek stb.) s — sajnos — nincs semmi remény arra, hogy az áremelkedés a közel jövőben nyugvó pontra jusson. Megemlítve, azt, hogy az eredetileg összeállított költségvetés szerint előállott hiány fedezésére is 5 korona 42 fillér napi ápolási díjra lett volna szükség, ennélfogva figyelemmel a fentelőadottakra, a 4 korona 90 filléres napi ápolási dij mellett még a hetenkénti 2 hústalan és zsirtalan nap életbeléptetése dacára, most még előre ki sem számítható tetemes hiányra kell a folyó év végén elkészülve lenni. Ez a szomorú állapot elkerülhetetlenné teszi, hogy ha a vármegye a kórház üzemét továbbra is fenn kívánja tartani, újabb áldozatokat vállaljon. Nézetem szerint leggyökeresebb megoldási mód ebben a nehéz helyzetben az volna, hogy mivel a közegészségügy érdekeinek megvédése elsőrendű állami feladat, a kórházat az állam vegye saját kezelésébe. Egyébként a kórház anyagi helyzetét külön előterjesztésben tárom fel a törvényhatósági bizottság előtt, emelynek keretében, az esetre, ha a törvényhatósági bizottság a kórházi üzem további fenntartását mondaná ki, egy nagyobb összegű folyószámla kölcsön felvételére kérek felhatalmazást, mert az lehetetlen állapot, hogy forgótőke és fedezet hiányában állandóan 100—150.000 koronára rugó kórházi számlák maradjanak kifizetetlenül. t II. Közbiztonság. A közbiztonság állapota általában nem mondható kielégítőnek. A személybiztonság 34 esetben lett megtámadva. Történt 3 könnyű, 3 súlyos és 5 halálos kimenetelű baleset, 10 könnyű és 1 súlyos testi sértés, 1 erőszakos nemi közösülés, 9 ön- gyilkosság és 2 öngyilkossági kísérlet. A vagyonbiztonság 132 Ízben zavartatott meg, még pedig 116 kisebb-nagyobb lopás, 2 rablás, 4 betörés, 3 csalás, 1 sikkasztás és 6 tüzeset által. Közigazgatási hatóságaink a közbiztonság megóvása és a közbiztonság ellenes cselekmények megakadályozása tekintetében szükséges intézkedéseket mindenkor megtették; a nyomozások túlnyomó részben eredményre vezettek s a tettesek ellen az eljárás folyamatba tétettek. A tűz által okozott kár legnagyobb részben biztosítás utján megtérül. III. Közgazdaság. A) Mezőgazdaság. A mezőgazdaságra az időjárás az elmúlt december és január havában kedvezőnek volt mondható. Enyhe száraz időjárás mellett a szántási munkálatok egész. télen át végezhetők voltak, amelynek meg lesz az a nagy előnye, hogy a tavaszi vetések őszi és téli szántásba kerülnek,
