Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-04 / 27. szám
szobor11 költségeihez a vármegyei közszükségleti alap folyó évi kamatjövedelméből 200, azaz Kettőszáz koronával járul hozzá. E határozat, mint közérdekű közhirró teendő azzal, hogy ellene 15 nap alatt felebbezéssel lehet élni s kormányhatósági jóváhagyás céljából a m kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Erről további eljárás végett a vármegye alispánját és a kir. számvevőséget értesíti. Kmf't. Kiadta: llíizy Imre, várna, aljegyző. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere és Községi elöljáróságok. 16397—1918. ikt sz. — Közúti pénztár 1917. évi zárószámadása. Közhirrététel végett közlöm, hogy a vármegyei közúti pénztár 1917. évi zárószámadása a közigazgatási bizottság vonatkozó határozatával együtt az 1890. évi I t.-c. 22. illetőleg 28 §-a értelmében a várm. közig, kiadó hivatalos helyiségében julius 8-tól julius 22-ig közszemlére tétetett ki. üzen időn belül a hivatalos órák alatt a zárszámadás megtekinthető és ellene a vármegye alispánjához írásbeli felszólamlások adhatók be A zárszámadás eredményét az alábbiakban ismertetem : 3.125,066 kor. 56 fill. bevétel 559.746 „ 86 w kiadás 2 565,319 kor. 70 fill. maradvány. Az 1917. évi maradvány fedezetét képezte készpénzben 118,175 kor. 22 fill. takarékpénztári betétben 272,144 „ 48 „ vasúti törzsrészvényekben 2.167,000 „ — „ Jelzálog Hitelbanknál biztosíték ______8,000 „ — „ ös szesen mint fent 2.565,319 kor. 70 fill. Beszedetlen tartozás volt 203,133 „ 33 „ mig a kifizetetlen tartozás 5.922,750 „ 48 „ Ezen kifizetetlen tartozás fedezetét képezi : 1. a fenti maradvány 2 565,319 kor. 70 fill 2. beszedetlen hátralék ______203,633 „ 33 „ Ös szesen 2.768,453 kor 03 fill s igy az 1917. év végén fedezetlen tartozás 3 154,297 kor. 45 fillér A számadás során a költségvetésben előirányzott kiadási összegek egyes cimeknól tuUépettek 3,737 kor. 13 fillérrel mig az egyes cimeknél kevesebb lett kiadva 137,238 „ 61 „ s igy az eredmény kedvezőbb 133,501 kor. 48 fillérrel. Gyula, 1918. junius hó 30. Dr. Daimel Sándor, alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Főszolgabirák, polgármester és községi elöljárók. . 14433—1918 ikt sz. — Bőrcserzési engedély alapján kicserzett bőrök felhasználása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák alábbi rendeletét tudomásvótel s a legszélesebb körben való közhirrététel végett közlöm Címetekkel. — Gyula, 1918. junius hó 13. Dr. Daimel Sándor, alispán. 3687—1918 Bt. K. M. számú rendelet. Valamennyi magyarországi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 101,276—1917. számú rendelete alapján a törvényhatóságok első tisztviselőjének joga van a törvényhatóságuk területén bizonyos megállapított számú bőrnek cserzésót engedélyezni. A kicserzett bőröket tulajdonosaik az eddigi rendelkezések szerint szabadon felhasználhatják. E szabad felhasználás azonban ellentétben van az időközben megjelent 31,863—1918. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletttel. Hogy tehát e két rendeletet összhangba hozzam, a következőkre hivom fel t. alispán (polgármester) urat. Jelen rendeletem vételétől számítva a 101.276—1917. számú rendelet alapján kicserzett bőröket tulajdonosaik csakis szerszám készítésére, vagy egyéb műszaki célra használhatják szabadon fel. Amennyiben a kószbőrökből lábbeliket akarnának készíteni, vagy a bőröket lábbeli javítási célra felhasználni, ezt csak a 31,863—1918. számú rendeletben megállapított hatósági engedélyek (utalványok) alapján teheti. — Budapest, 1918 évi május hó 31-ón. Maly s. k. miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi m. m kir. miniszter bőr és textilügyi meghatalmazottja. — 112 —
