Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)
1913-05-22 / 19. szám
- IBI 15. §. A rendes közgyűlések száma az 1886. évi XXI. t.-c. 46. §-ához képest 4-ben álla- pittatik meg, a közgyűlések az év február, május és december hónapok második s október hó első felében tartandók meg. Ezen rendelkezés alapján a rendes közgyűlésekre szóló meghívót az 1886 évi XXI. t.-c. 46. §-a végpontjában meghatározott határidőn belül az alispán a vármegye Hivatalos Lapjában közzétenni s a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldeni köteles. 16. § Rendkívüli közgyűlések tartása és határidejének kitűzése tekiutetében a törvény 46. §-a 2-ik bekezdésében foglaltak irányadók. A rendkívüli közgyűlések tartásának határidejének és tárgysorozatának a törvényhatósági bizottság tagjaival a fentebbi módon való közlése szintén az alispán kötelessége 17 §• A közgyűlésen a főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetén a vármegyei árvaszóki elnök elnököl A közgyűlési ügyrend a következőkben szabályoztadk. 18 §. I. A közgyűlés rendszerint reggel 9 órakor veszi kezdetét, mely időpontnak a vármegyeháza küiső falára kifüggesztett táblán leendő közzététele iránt az alispán maga gondoskodik. II. A tárgyalás alá kerülő ügydarabokról a főjegyző által mindenkor tárgysorozat készítendő, az további eljárás végett az alispánnak átadandó, ezáltal az 1886. évi XXI. t -c. 46 §-a értelmében a közgyűlést 8, illetőleg 15 nnppal előzőleg közzéteendő, a közgyűlés folyama alatt pedig kellő számú példányokban a tanácskozási terem asztalán közhasználatra elhelyezendő. Hogy pedig az említett tárgysorozatról úgy az előadók tájékozva legyenek, valamint az ilyen tárgyaknak a vonatkozó elöiratokkal leendő lelszoreltetése megtörténhessék, mindazon jelentések, előterjesztések vagy folyamodványok, melyek a közgyűlésen felveendők, az illető küldöttségek, egyes törvényhatósági tisztviselők, vagy magán- felek által a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzőleg az alispánhoz múlhatatlanul be- terjesztendők, e rendszabályok alól csak oly beadványok vétetvén ki, melyeknek megelőző beterjesztését indokul elfogadható akadályok gátolják. III. A közgyűlési tárgyak tanácskozás alá vétele a következő sorrendben történik : a) az alispánnak a vármegye közállapotáról, a közigazgatás menetéről és az elnö- kileg végzett ügyekről szóló jelentése, b) a vármegyei árvaszók a májusi közgyűlésen előterjesztendő évi jelentése, c) a számonkérőszék jegyzőkönyve, d) a pótadók megszavazása és törvényhatósági költségvetés és zárszámadás, e) a választások, fi küldöttségek, bizottságok, választmányok megalakítása, kiegészítése, g) indítványok tárgyalása, h) az egyes minisztériumoktól érkezett általános érdekű reudeletek, i törvényhatósági átiratok, fi a törvényhatósági szakbizottságok előterjesztései, közigazgatási bizottság, közkórházi bizottság határozatai, alispán előterjesztései, k) a vármegye egyetemét egyes járását, vagy nagyobb vidékét érdeklő ügyek, l) községi ügyek, ni) nem a pénztárt érdeklő magánkórvónyek, n) egyéb ügyek. IV. A tárgysorosatba, valamint a rendes közgyűléseken a póttárgysorozatba — amely a közgyűlést megelőzőleg 24 órával előbb adandó ki -- felvett ügyek a tárgysorozat rendjében vétetnek tárgyalás alá, az elnök előterjesztésére azonban, vagy egyesek indítványára a közgyűlés beleegyezésével a kapcsolatos ügyek és más ügyek is a sorrendtől eltérőleg is tárgyalás alá vehetők Rendkívüli közgyűlésen a meghívóban felsorolandó tárgyakon kívül egyéb ügy tanácskozás, illetőleg határozathozatal tárgyát nem képezheti. V. A rendes közgyűlés elé terjesztendő alispáni jelentéshez történő felszólalások során az alispáni jelentésben esetleg fel nem hozott közérdekű események és közigazgatási hiányok is szóvá tehetők és közérdekű közigazgatási ügyekben interpellációk intézhetők. Az igy előterjesztett interpellációkra az illető tisztviselők vagy mindjárt, vagy ha adandó felelet bővebb utánnézóst igényel, valamely más napon, de mindenesetre a közgyűlés tartama alatt válaszolni tartoznak Az interpellációkra adott válasz s az interpelláló törvényhatósági bizottsági tag viszonválasza után a közgyűlés egyszerű szavazással határoz a felett, vájjon a választ tudomásul veszi-e, vagy pedig tárgyalás végett napirendre kitűzi. Utóbbi esetben az ügy azonnal tárgyalandó. Egyébként az interpelláció vita és érdemleges határozat tárgyát nem képezheti. Úgy az alispáni jelentésnél, mint általában minden tárgynál bárkit is csak egyszer illet a szólás joga. másodszori felszólalásnak csak a közgyűlés külön engedőimével van helye. Alispán és előadó azonban a szavazás előtt bármikor felszólalhatnak. A szőnyegen levő tárgytól eltérőleg más tárgyról szólani nem szabad.* Bármikor szót kérhetnek azonban azok, akik napirendet indítványozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavaik félremagyarázását helyreigazítani és a közgyűlés ügyrendjére hivatkozni akarnak.
