Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)
1913-05-22 / 19. szám
162 VI. Ha a szólásra senki sem jelentkezik, elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja. A vita berekesztése után az alispánnak és az indítványt tevőnek minden esetben szólási joga van amelynek esetleges igénybevétele után az elnök a vita lényegét összegezi és a közgyűlés által is elfogadott kérdést szavazásra bocsájtja és a szavazást a törvény értelmében foganatosíttatja A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra m ndenki igennel, vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, vagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. Elsősorban az állandó választmány javaslatát kell szavazás alá bocsájiani. Ennek él nem fogadása esetén az indítványok közül az jön szavazás alá, amely az állandó választmány javaslatához legközelebb áll, ha ez sem fogadtatnék el, következnek az ugyanezen elv szerint a többi indítványok, végül az elleninditvány A közgyűlés hatásköréről, a szavazás módozatairól, a határozatok mikénti hozata- taláról az 1886 évi XXI. t-c. 47., 49, 53 §§-ai intézkednek. VII- Az elnök pontosan a kitűzött időben nyitja meg az ülést és belátása szerinti időben rekeszti be azt, ő vezeti a tanácskozást, áz ennek tárgyától eltérőket s azokat, kik netalán személyeskedésbe bocsátkoznak, vagy a tanácskozási illemet sértik, tárgyra, vagy rendreutasitja, a rendreutasítást meg nem figyelőktől a szót megvonja, úgyszintén rendre- utasitja azokat is, akik közbeszólásaikkal a szónokot zavarják, vagy a zajongással a szólásszabadságot veszélyeztel k A szóksértési kereset meginditványozása után a szavazás tartamára, illetőleg a kérdés befejezéséig a hallgatóság a tanácskozási eremből eltávolitandó. Vili. A törvényhatóság közgyűlései nyilvánosak. A gyűlési terembe a gyűlés tartama alatt csupán a megyebizottsági tagok, tisztviselők és a szolgálatot teljesítő vármegyei alkalmazottak bocsájthatók be A házfelügyelő kötelessége ügyelni arra, hogy mások a gyűlés tartama alatt a teremben ne tartózkodjanak s ha jogosulatlanul lát bárkit is benntartózkodni, azt távozásra illedelmesen felszólítani, sikertelen felhívás esetén kivezetni tartozik. A hallgatóság számára a karzat jelöltetik ki oly célból, hogy a hallgatóság ezen részükre kijelölt helyre utasittassók, a gyülésterem ajtajához vármegyei szolgák állitandók. Ha a hallgatóság közbeszóllásaival tetszésének, vagy nem tetszésének kifejezéseivel a tanácskozást zavarja s az elnök megintése folytán sem csendesednek le, a hallgatóság az elnök rendelkezésére eltávolitandó. Ünnedélyes alkalmakkor kivételesen a hallgató közönség az ünnepély tartamára bebocsájtható a gyüléstcrembe is, de ott elkülönítve helyezendő el és az ünnepély befejezése után a rendes tárgyalásokra való áttérés előtt távozni köteles Annak megállapítása, hogy ilyen kivételes esetekben kik bocsáttassanak be, miként helyeztessenek el s mikor kötelesek távozni, valamint az esetleges eltávolításuk iránti intézkedés az elnök jogköréhez tartozik. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 19. § A közgyűlésről vezetett jegyzőköny, ha a gyűlés több napig tart, a másnapi ülésben első tárgyként a közgyűlés által, az utolsó napi ülésről vezetett jegyzőkönyv pedig valamint a csak egy napon tartott közgyűlés jegyzőkönyve is az arra kitűzött hitelositő közgyűlésben hitelesíttetik A hitelesítő közgyűlés napja, helye és órája az utolsó napi ülésen kihirdetendő és a hilelosités nyilvánosan eszközlendő. A hitelesítés körül netán felmerülhető vita csak a jegyzőkönyv szerkesztésére vonatkozhat, azonban a jegyzőkönyv tárgyát képező ügy érdemét nem érintheti akként, hogy a határozat megmászását vonja maga után. Kelt Gyulán, Bókésvármegye törvényhatósgi bizottságának 1913. évi február hó 24-én tartott ülésében Ambrus Sándor, alispán 61776—1913. Il-a. — M. kir. belügyminiszter. — A 8. § A) 5. pontjának harmadik bekezdésében, ugyané §. A) C) 2. pontjának utolsóelőtti sorában és a 12. §. második bekezdésének utolsó sorában hivatalos tollal tett helyesbítésekkel, illetve beszúrással jóváhagyom. — Budapest, 1913. április hó 28 án —A miniszter rendeletéből: Rakovszky s. k. miniszteri tanácsos. (P H.) 111. i Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Főszotgabirák. Polgármester és Községi elöljáróságok. 7156—913. ikt. sz — Öcsüdi híd vámszedósi jogánál érvényesítendő vámdijtételek. — Közhirrótótel végett közlöm, hogy a keresk miniszter a folyó évi 11975. sz. leiratával megengedte, hogy az 1909. évi november 22-ón 76205 sz. a. kiadott Engedélyokirattal a Hármas-Körös 13. sz. átmetszésén levő hídon engedélyezett vámszedósi jog érvényesítésénél az idézett engedélyokiratban megállapított vámdijszabályzatot az ott felsorolt feltételek és kikötések szigorú megtartása mellett a vámszedósi jog érvényének lejárta napjáigr vagyis 1919. évi december 3l-ig bezárólag alkalmazhassa. — Gyulán, 1913. évi május hó 9-én. — Ambrus Sándor, alispán.
