Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-22 / 27. szám
■ özvegyi ellátásra jogosultságé nem lenne, az összes segély azonban jegyzőknél 800 koronánál, s scgódjcgyzőknói 500 koronánál nem terjedhet túl. V. A nyugdijsegély alap jövedelme. 21. §. A jegyzői nyugdíjalap tőkéjét a községek, jegyzők és segódjegyzők hozzájárulása képezi, melynek átlaga 290000 koronát tesz ki, amely alaptőke összege érintetlenül fenntartandó s fel nem használható. A) Az alaptőke gyarapítására szolgálnak: a) az alaptőkének évenként fel nem használt kamatai, b) a 22 , 23. és 24. íj-okban megbatározott bevételeikből az évi nyugdíjazásokra és egyóbb kiadásokra fel nem használt összegek, c) a községi jegyzőkre és segódjegyzőkro fegyelmi utón kirótt pénzbírságok. d) a nyugdíjalap gyarapítására tett önkéntes adományok. B A nyugdíjazásra felhasználható bevételi források a következők : a) a fenti alaptőke évi kamatai b) a következő 22, 23, 24. §-ok értelmében a vármegyebeli községek és községi jegyzők és segódjegyzők által fizetendő hozzájárulások Amennyiben a nyugdíjazásra felhasználható bevételi források nem elegendők, tisztán a nyugdíjigények kielégítésére az alap fenti átlagon felül az 1908. évi zárszámadás szerint mutatkozó 24746 kor. 95 fillér tiszta vagyonérték átmenetileg felhasználható, fel nem használás esetén azonban a megmaradó összeg, annak idején szintén az alaptőkéhez csatolandó. 22. §. A községek a következő szakaszban megállapított hármas kulcs szerint felosztandó és összesen évi 175U0 koronát tevő hozzájárulással támogatják a jegyzői nyugdíj alapot, mit évenként féléves s utólagos részletekben, vagyis junius hó 31 és december hó 31-én kötelosok befizetni, az ezen határidőn túli befizetések után 5 százalékos késedelmi kamatot lartoznak fizetni. 23. §. A fentebbi §-bati meghatározott s községek által fizetendő hozzájárulási összegnek cgyharmadrósze a községek előző évi állami adója után, cgyharmadrósze a községi jegyzők és segódjegyzők létszáma, cgyharmadrósze pedjg a községbeli jegyzők és segédjegyzők beszámítható javadalma alapján lesz évenként a községekre kivetendő és beszedendő 24. §. Köteles a vármegyebeli minden községi jegyző és sogódjegyző a nyugdíjalaphoz évenként a következőkkel hozzájárulni : a) minden jegyző és segédjegyző a nyugdíjintézetbe történő felvételkor, ami a községjegyzői s sogédjeg\zői állásra jogerősen történt mogválasztáskor illetve segéd- jegyzőknél az I. §-ban kikötött feltételek mollott következik be, a beszámítható javadalmazás 5 százalékában megállapított s egyszersmindenkorra fizetett belépési díjjal, b) a teljes nyugdíj alapjául szolgáló javadalmazás 4 százalékával, c) a beszámítható javadalmazás emelkedése esetében az előző és az uj fizetés közötti különbözet 30 százalékával. Az a) b) cs c) pontok alapján fizetendő hozzájárulási összegek az illetőktől a 861 b?y. 19459 — 908. sz. községjegyzői fizetési alapról szóló várna. szab. rend 5. íj-ának 5. pontja alapján 12 havi egyenlő részletekben vonandók le az illetékes kir. adóhivatal által. A nyugdijintózcti választmány azonban a belépési és előlépési díjnak 24 havi részletben való levonására is adhat engedélyt indokolt kérelem folytán. 25. § A 40 éven túl szolgáló jegyző és segédjegyző a nyugdíj alapba semmiféle járulékot fizetni nem tartozik. 26. §. A nyugdíjalapba bármily címen befolyó összegek 121000—902. B. M. sz. rendelettel közölt utasítás 14 §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően s az alap átlaga állandóan, részben takarékpónztárilag, részben jelzálogi biztosítók mellett magánosoknak való kölcsönadás utján 6 százalék kamattal jövedelmeztctik A jelzálogi kölcsönök a gyámügyi törvényben megállapított biztosítékok mellettt szavazhatok meg a nyugdijintózeti választmány javaslatára a várra, tiszti főügyész és a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség meghallgatása mellett, a vármegye törvény- hatósági bizottsága által, a kölcsön kérvények mindenkor a legközelebbi közgyűlésen elintózondők. 27. §■ A nyugdijintózeti jegyző és sogódjegyző a nyugdíjalapból 5 százalék kamat fizetési kötelezettség és megfelelő teljes biztosíték nyújtása mellett kölcsönt vehet fel Az c tekintetben való kölcsön kérvények, felett a várm. tiszti főögyósz és a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség moghallgatásásával a nyugdijintózeti választmány javaslatára a vármegye törvényhatósági bizottsága határoz. 28 §. Meddig járuljanak a községek a nyugdíjalap növeléséhez, azt a körülményhez képest a vármegye törvényhatósági bizottsági határozandja meg, mindenesetre addig, mig a nyugdíjalap oly összegre nem szaporodik, melynek évi kamataiból a nyugdíjaztatás, illetve ellátás biztosan és zavartalanul eszközölhető lesz. A jegyzők és segédjegyzők azonban az ovi járulékokat, kivételével a 40 évig szolgálatban volt jegyzőknek és segédjegyzőknek a nyugdíjaztatás beálltáig folytonosan fizetik. VI. Ügykezelés. A közsógjegyzői és segédjegyzői nyugdíj és segélyezési alap Békósvármegye törvényhatósági bizottságának rendelkezése alatt áll, mely ezen jogát, amennyiben bármiféle a nyugdíjalap átlagát érintő kérdésekben, ezek között az ellátási igények megállapításáról vagy megszüntetéséről, a pénzkészlet elhelyezéséről vagy jelzálogos kölcsön megszavazásáról kell határoznia, a nyugdijintózeti választmány meghallgatásával közgyűlésen gyako- 173 -
