Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-22 / 27. szám

— 174 — rolja. A vármegye törvényhatósági bizottságának a nyugdíjalapot érintő és általában nyug­díjazási kérdésekben hozott határozat ellen az 1896. XXVÍ. t-c. 27- §-ában felsorolt ese­tekben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, minden más esetben pedig a belügymi­niszterhez van felebbezésuok helye­30. §. Minden, akár végkielégítési, akár nyugdíjazási vagy segélyezési igény, ide értetvén az özvegyi segélyezések s gyermeknevelési járulékok is jelen szabályrendelet in­tézkedéseire való figyelemmel a nyugdijintézeti választmány meghallgatásával a vármegyei törvényhatósági bizottság által állapittatik meg, Az ellátási igények megállapításánál a vármegyei tiszti főügyész és a pénzügy­igazgatóság mellé rendelt kir. számvevőség moghallgatandók s az ide vonatkozó törvény­hatósági bizottsági határozatok a tiszti főügyészszel közlendők, aki a nyugdíjintézet érde­kében jogorvoslattal élhet. Minden az alapot érdeklő utalványozást az 1902. évi III. t -c. 7 § ában gyökeredző kizárólagos jogánál fogva a vármegye alispánja teljesiti. Felhatalmaztadk a vármegye alispánja, hogy az özvegyi segélyezés, gyermekneve­lési járulók megállapításánál a fentebbi ok szerint javasolt ellátási összeget a törvényható­ság által történő végleges megállapításáig is a nyugdíjalapból utalványozhassa. 31. A nyugdijintézeti választmány áll az alispán, mint elnökön kívül a vármegyei főjegyzőből úgyis, mint helyettes elnökből, továbbá a vármegyei tiszti főügyészből s ezeken kívül 3 évről 3 évre választott 4 törvényhatósági bizottsági tagból, valamint a törvényha­tósági bizottság által a bókósvármogyoi községi jegyzők egyesületének meghallgatásával szintén 3 évről 3 évre választandó s vármegye területén működő 6 községi jegyzőből. 32. §. A választmány, illetőleg annak elnöke köteles a jegyzői nyugdíjalapnak a gyulai pénzügyigazgatóság melló rendelt számvevőség által elkészített évi számadást meg­vizsgálni s úgy a számadásra, mint minden az alapot közvetlenül vagy közvetve érdeklő körülményre a számadás beterjesztésével a vármegyo tavaszi rendes közgyűléséhez jelen­tést tenni. 33. §. A nyugdíj- és segélyalap a vármegyei pénzek kezelésére nézve fennálló sza­bályok szerint a várni, székhelyén levő kir. adóhivatal (állampénztár) által kezeltetik, az évi számadások a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által minden évben leg­később március 1. napjáig elkészítendők s a választmányhoz a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztés végett bemutatandók. VII. Vegyes intézkedések. 34. §. Abban az esetben, ha valamely községi jegyző s segódjegyző 10, illetve 5 évi szolgálati idejének betöltése előtt bármely közveszóly esetében hivatali működéséből kifolyólag munkaképtelenné válik, vagy meghal, olyként vétetik, mintha 10, illetve 5 óvet szolgált volna s ehhez képest reá, esetleg özvegyére nézve ezen szab. rend. 6 , illetve 16. §-a: nyernek alkalmazást. 35. § Jogában áll a nyugdíj-választmány javaslatára a várni, törvényhatósági bizott­ságának a tudományos vagy művészi pályán haladó jegyzői és segédjegyzői szülőtlen árvák rendkívüli segélyezéséi, ha képességük, szorgalmuk és feltétlen jó magaviseletük kitűnő jeleit tapasztalják — eszközölni s őket kivótelkópen meghatározandó segélyezésben 18, illeve 20 éven túl is, de legfeljebb 24 éves korukig részesíteni. 36. §. Testi vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen keresetképtelen jegyzői és segédjegyzői árva 18, illetve 20 éves kora után is segélyben részesítendő, az ugyanazon egy családhoz tartozó ily árvák évi sególydija — számukra való tekintet nélkül — az apát megillető nyugdíj 20 százalékában állapittatik meg. 37. § A 32 bgy. 2197—903. ikt. sz. szab. rendelet életbeléptekor (1903. évi julius hó 1-ón) 30 évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel birt jegyzők özvegyei az elhalt férjet szolgálati évei szerint megillető nyugdíj felét kapják özvegyi segélyül. 38 §. A községi segódjegyzők ezen módosított szabályrendelet életbeléptetésétől számított időtől kezdve válnak a nyugdíjintézet tagjaivá s a vármegyebeli községek a 22. §-ban meghatározott felemelt hozzájárulási összeget 1910. évtől kezdődőleg tartoznak viselni. Ez a vóghatározat mint közérdekű a vármegyei hivatalos lapban közhírré tétetik s ennek megtörténte után a szabályrendelet 4 póldánynyal együtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminsztor úrhoz felterjesztetik. Erről közhirrótétel s felterjesztés végett a vármegye alispánja, a bókésmegyei köz­ségi jegyzők egyesülete, Ács János és társai békéscsabai lakosok s a közsógjegyzői nyug- dijválasztmány s a kir. számvevőség értesittetnek. Kelt Bókósvármegyo törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1909. évi október hó 11-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében. Alispán helyett: Dr. Itaimel Sándor, várni, főjegyző. Szám: 188032/1910—IV—b. E szabályrendeletet az 1. §. második bekezdésére vonat­kozó azzal a kiegészítéssel hagyom jóvá. hogy a szabályrendelet Gyula r. t. városnak csak azon jegyzőire vonatkozik, akik a jegyzői nyugdíjintézetnek jelenleg is tagjai, mig a város­nak ezután választandó jegyzői már a városi nyugdíjintézet kötelókébo tartoznak. E kiegé­szítés folyamányakóppen az 1. § negyedik bekezdéséből e szavakat „Gyula város polgár­mestere s“, — úgyszintén a 17. §. utolsó előtti harmadik sorába tollhibából becsúszott „nem" szócskát is törlőm. — Budapest, 1911. évi április 22-én. A miniszter helyett: dr. Németh s. k államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents