Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-22 / 27. szám
— 174 — rolja. A vármegye törvényhatósági bizottságának a nyugdíjalapot érintő és általában nyugdíjazási kérdésekben hozott határozat ellen az 1896. XXVÍ. t-c. 27- §-ában felsorolt esetekben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, minden más esetben pedig a belügyminiszterhez van felebbezésuok helye30. §. Minden, akár végkielégítési, akár nyugdíjazási vagy segélyezési igény, ide értetvén az özvegyi segélyezések s gyermeknevelési járulékok is jelen szabályrendelet intézkedéseire való figyelemmel a nyugdijintézeti választmány meghallgatásával a vármegyei törvényhatósági bizottság által állapittatik meg, Az ellátási igények megállapításánál a vármegyei tiszti főügyész és a pénzügyigazgatóság mellé rendelt kir. számvevőség moghallgatandók s az ide vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozatok a tiszti főügyészszel közlendők, aki a nyugdíjintézet érdekében jogorvoslattal élhet. Minden az alapot érdeklő utalványozást az 1902. évi III. t -c. 7 § ában gyökeredző kizárólagos jogánál fogva a vármegye alispánja teljesiti. Felhatalmaztadk a vármegye alispánja, hogy az özvegyi segélyezés, gyermeknevelési járulók megállapításánál a fentebbi ok szerint javasolt ellátási összeget a törvényhatóság által történő végleges megállapításáig is a nyugdíjalapból utalványozhassa. 31. A nyugdijintézeti választmány áll az alispán, mint elnökön kívül a vármegyei főjegyzőből úgyis, mint helyettes elnökből, továbbá a vármegyei tiszti főügyészből s ezeken kívül 3 évről 3 évre választott 4 törvényhatósági bizottsági tagból, valamint a törvényhatósági bizottság által a bókósvármogyoi községi jegyzők egyesületének meghallgatásával szintén 3 évről 3 évre választandó s vármegye területén működő 6 községi jegyzőből. 32. §. A választmány, illetőleg annak elnöke köteles a jegyzői nyugdíjalapnak a gyulai pénzügyigazgatóság melló rendelt számvevőség által elkészített évi számadást megvizsgálni s úgy a számadásra, mint minden az alapot közvetlenül vagy közvetve érdeklő körülményre a számadás beterjesztésével a vármegyo tavaszi rendes közgyűléséhez jelentést tenni. 33. §. A nyugdíj- és segélyalap a vármegyei pénzek kezelésére nézve fennálló szabályok szerint a várni, székhelyén levő kir. adóhivatal (állampénztár) által kezeltetik, az évi számadások a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által minden évben legkésőbb március 1. napjáig elkészítendők s a választmányhoz a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztés végett bemutatandók. VII. Vegyes intézkedések. 34. §. Abban az esetben, ha valamely községi jegyző s segódjegyző 10, illetve 5 évi szolgálati idejének betöltése előtt bármely közveszóly esetében hivatali működéséből kifolyólag munkaképtelenné válik, vagy meghal, olyként vétetik, mintha 10, illetve 5 óvet szolgált volna s ehhez képest reá, esetleg özvegyére nézve ezen szab. rend. 6 , illetve 16. §-a: nyernek alkalmazást. 35. § Jogában áll a nyugdíj-választmány javaslatára a várni, törvényhatósági bizottságának a tudományos vagy művészi pályán haladó jegyzői és segédjegyzői szülőtlen árvák rendkívüli segélyezéséi, ha képességük, szorgalmuk és feltétlen jó magaviseletük kitűnő jeleit tapasztalják — eszközölni s őket kivótelkópen meghatározandó segélyezésben 18, illeve 20 éven túl is, de legfeljebb 24 éves korukig részesíteni. 36. §. Testi vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen keresetképtelen jegyzői és segédjegyzői árva 18, illetve 20 éves kora után is segélyben részesítendő, az ugyanazon egy családhoz tartozó ily árvák évi sególydija — számukra való tekintet nélkül — az apát megillető nyugdíj 20 százalékában állapittatik meg. 37. § A 32 bgy. 2197—903. ikt. sz. szab. rendelet életbeléptekor (1903. évi julius hó 1-ón) 30 évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel birt jegyzők özvegyei az elhalt férjet szolgálati évei szerint megillető nyugdíj felét kapják özvegyi segélyül. 38 §. A községi segódjegyzők ezen módosított szabályrendelet életbeléptetésétől számított időtől kezdve válnak a nyugdíjintézet tagjaivá s a vármegyebeli községek a 22. §-ban meghatározott felemelt hozzájárulási összeget 1910. évtől kezdődőleg tartoznak viselni. Ez a vóghatározat mint közérdekű a vármegyei hivatalos lapban közhírré tétetik s ennek megtörténte után a szabályrendelet 4 póldánynyal együtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminsztor úrhoz felterjesztetik. Erről közhirrótétel s felterjesztés végett a vármegye alispánja, a bókésmegyei községi jegyzők egyesülete, Ács János és társai békéscsabai lakosok s a közsógjegyzői nyug- dijválasztmány s a kir. számvevőség értesittetnek. Kelt Bókósvármegyo törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1909. évi október hó 11-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében. Alispán helyett: Dr. Itaimel Sándor, várni, főjegyző. Szám: 188032/1910—IV—b. E szabályrendeletet az 1. §. második bekezdésére vonatkozó azzal a kiegészítéssel hagyom jóvá. hogy a szabályrendelet Gyula r. t. városnak csak azon jegyzőire vonatkozik, akik a jegyzői nyugdíjintézetnek jelenleg is tagjai, mig a városnak ezután választandó jegyzői már a városi nyugdíjintézet kötelókébo tartoznak. E kiegészítés folyamányakóppen az 1. § negyedik bekezdéséből e szavakat „Gyula város polgármestere s“, — úgyszintén a 17. §. utolsó előtti harmadik sorába tollhibából becsúszott „nem" szócskát is törlőm. — Budapest, 1911. évi április 22-én. A miniszter helyett: dr. Németh s. k államtitkár.
