Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-22 / 27. szám
7. §. A teljes nyugdíj-összeg megállapításánál a következő javadalmazások jönnek figyelembe • a) a legutóbb élvezett s megállapított készpénzfizetés állami fizetés kiegészítést is beleértve, lakbér nélkül; b) a fizetés kiegészítő részét képező s már élvezett korpótlékok, továbbá minden a fizetés természetével biró, valammt a fizetés kiegészítéséül szolgáló személyes pótlékok {állami személyi pótlék, anyakönyvi tiszteletdijak stb.) ; c) a haszonélvezetre adott földek haszonélvezetének s a termónybeli járandóságoknak az a pénzbeli egyenértóke, amely az 1904. évi LXIV. t.-c. végrehajtásakor alakított becslő bizottságok által megállapittatott, mindaddig, mig újabb becslés nem történik s a melyet az illető jegyző és segédjegyző a községtől készpénzben követelni jogosult. 8. §. A 4U szolgálati óvet betöltött vagy életkorának 65 évet meghaladott jegyző és segódjegyző munkaképtelenségének igazolása nélkül nyugdíjba léphet, szolgálati éveinek megfelelő nyugdíjjal. 9. §. A nyugdíjaztatás céljából megállapítandó munkaképtelenséget a vármegyei főorvosból, a nyugdíjazandó illetékes járási és községi, illetve ahol több községi orvos van, a községi első orvossal álló bizottság allapitja meg. 10. §• A fegyelmi utón hivatalvesztésre Ítélt községi jegyző, vagy segódjegyző nyugdíjjogosultságát elveszti, a vármegye törvényhatósági bizottsága azonban feljogosittatik, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a községi jegyzői nyugdíjintézet választmányának javaslatára a in. kir. belügyminiszter jóváhagyása mellett, a hivatalvesztésre Ítélt jegyző és segódjegyző családja részére azon esetben, ha a jegyző avagy segédjegyző nem a törvénybe ütköző valamely bűntett vagy vétség miatt Ítéltetett hivatalvesztésre, a községjegyzői nyugdíjalap terhére bizonyos összegű kegydijat engedélyezhessen. 11. §. Bűntény miatt hivatalától megfosztott községi jegyző ós segódjegyző sem nyugdíjazáshoz, sem a befizetett dijak vagy járulékok bármely részbeni visszatérítéséhez igényt nem tarthat 12. § A község bárminemű álalakulása esetében a saját hibáján kívül hivatalát vesztett jegyző ós segódjegyző szolgálati éveinek arányához képest, vagy végkielógittetik, vagy nyugdijaztatik 13. §. Azon nyugdíjazottra nézve, ki a nyugdíj alapjául szolgáló törzsfizetést meghaladó javadalmazással egybekötött közhivatalba lép, a nyugdíj élvezése mogszünik, azonban ezen szolgálat megszűnése esetén nyugdíj jogosultsága a közsógjegyzői nyugdíjintézet irányában újra feltámad 111 Viszonosság kimondása. 14. §. Azon községi jegyzőnek és segódjogyzőnek, a ki Békésvármegyóbm ezen szabályrendeletben körülirt módozatok mellett a nyugdíjjogosultságot már megszerezte, a Bókósmegyében eltöltött szolgálatát közvetlenül megelőző más vármegyékben eltöltött jegyzői (segódjegyzői) szolgálata is beszámittatik, feltéve, hogy az illető vármegye szabályrendeletében a viszonosság, hasonlóképen szintén meg van állapítva A befizetett nyugdijintezeti járulékok azonban a viszonosságban levő vármegyékhez át nem utaltatnak, sőt az esetben sem fizettetnek vissza, ha valamely nyugdíj intézeti tag viszonosságban nem álló vármegye területére választatik meg községi kör, vagy sogéd- jegyzövó. IV. Özvegyek és árvák ellátásai. 15. §. Az az özvegy, kinek férje már 5 óvet szolgált, s a nyugdíjintézetnek ugyanennyi idő óta tagja volt, az özvegyi segélypénzt élethossziglan újra férjhez meneteléig élvezi. 16. §. A községi jegyző és segódjegyő özvegye, ha gyermek nélkül marad, férje legutóbb élvezett nyugdíjba beszámítható javadalmazásának (7- §) 1600 koronáig ennek 50 százalékát, az 1600 koronát meghaladó része után annak 20 százalékát kapja özvegyi ellátás fejóban: ha pedig a községi jegyző özvegye gyermekkel vagy gyermekekkel marad, a fenti ellátáson kivül minden gyermek után évi 200 korona nevelési járulékot, mig a segéd- jegyző özvegye minden gyermek után évi 160 korona nevelési járulékot kap, ezen növelési járulékok összege azonban az özvegyi ellátás összegét mog nem haladhatja, s a fiú gyermekek 20 éves korukig, a leány gyermekek 18 éves korukig, ha esetleg előbb férjhez mennek, fórjhezmenetelükig részesülnek nevelési járulékban. 17. §. Özvegyi segélyre nem lehet joga annak az özvegynek, ki az elhunyt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy a ki törvényesen elvált attól a házastárstól, ki után ellátást igényelhetne, valamint annak az özvegynek sem, ki férjét hűtlenül elhagyta s azzal elhalása idejében nem volt házastársi ogyüttélósban, továbbá annak az özvegynek sem, kinek férje a házasságkötés alkalmával még nem tényleges jegyzői vagy segódjegyzői szolgálatban állott ugyan, de már 69-ik élet óvót túlhaladta. 18. §. A már megnyert özvegyi segélyt a vármegye törvényhatósági bizottsága által megelőző tiszti vizsgálat folytán ideiglenesen, sőt véglegesen is elvonható az illetőtől, ha súlyos erkölcsi kihágást követ el vagy erkölcstelen, botrányos életet ól, ha pedig a segélyezett bűntényért bírói Ítélettel sujtatott az esetben feltétlenül elvonandó a segély. 19. §. Szülötten, vagyis oly árvák, kiknek szülei elhaltak, kegydijban részesülnek, tekintet nélkül arra a körülményre, hogy az elhunyt atya nyugdíjban vagy az elhalt anya segélyben részesült-e, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő s egyidejűleg a kegydij mennyisége is meghatározandó a nyugdíj választmány javaslatának kikérése mellett a vármegye törvényhatósági bizottsága által. 20. §. A községi jegyzők árvái abban az esetben is 200 korona a segódjegyzők árvái 160 korona évi segélyben részesülnek a 16. §-ban meghatározott korig, ha az anyának — 172 —
