Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-28 / 4. szám
— 20 vagy miskárolásban való jártasságát a lakóhelye szeriüt illetékes törvényhatósági, járási, vagy városi m. kir. állatorvos által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal igazolja. Az állatorvos tartozik még a bizonyítván}' kiállítása előtt, a herólőnek nemcsak a herólósben, illetőleg a miskárolónak nemcsak a miskárolásban való jártasságáról, de az operált állatok gyógyulásáról is meggyőződést szerezni. Ha a bizonyítványt nem a törvényhatósági m. kir. állatorvos állította ki, az igazolvány kiállítása előtt az ő véleménye mindenkor meghallgatandó. A m. kir. állatorvosnak a bizonyítványban mindenkor ki kell tüntetni, hogy az illető egyének mén, bika, kos vagy sertésherólésóben, vagy pedig sertósmiskárolásban való jártasságáról győződött meg. A bizonyitványt kiállító állatorvos a herólőt vagy miskárolót, a jelen körrendeletben előirt szabályokra s a mellékelt utasításokban foglaltakra nézve kioktatni köteles. Az állatorvos a herólósben, vagy miskárolásban való jártasságot igazoló bizonyítvány kiállításáért, — ha azt a lakóhelyén bemutatott műtét alapján állította ki, — hat koronát, a lakóhelyén kívül történt kiszállás esetén, szabályszerű utazási költségeket és napidijat számíthat fel a bizonyitványt kérő fél terhére. — A fél ezen felül az állatorvosi bizonyítvány bélyegilletékét is megtéríteni tartozik, köteles az állatorvos ezen felszámításait a bizonyítványra is rávezetni és aláírni. 3. A herólő, vagy miskároló működését valamely község területén csakis akkor kezdheti meg ha azt az 1888. évi VII. t.-cz. 126. §-ában megjelölt helyihatóságnak előzetesen bejelentette, arra az alábbi szempontok figyelembevételével engedélyt nyert és az engedély megadása a bizonyítványba bevezettetett. Ragadós száj-és körömfájással fertőzött község területén herélésre vagy miskáro- lásra engedély nem adható. Sertósvószszel fertőzött község területén sertósherólósre vagy miskárolásra csak akkor adható engedély, ha a sertóshcrólő vagy miskároló, sertósvószszel fertőzött község vész- mentes területen akar herólni, vagy miskárolni és ha az udvart (tanya, major, puszta, szállás stb ) ahol működni akar, a helyhatóságnak bejelentette, valamint ha az illetékes helyhatóság a megjelölt udvarok vészmentessógóről előzetesen meggyőződött. A herólőnek vagy miskárolónak ragadós betegséggel fertőzött udvarba (tanya, major, puszta, szállás stb ) bemenni és ott működni tilos. Az állatherólő vagy miskároló, ha valamely községben több napon át működik időközönkint (2—3 naponkint) a helyhatóságnál a község állategészségügyi viszonyai felől tájékozódni köteles. 4. A herólő vagy miskároló működésénél a jelen rendelet mellékletét képező utasításhoz köteles alkalmazkodni. Az állategészségügyi rendőri hatóságok, illetőleg helyhatóságok, továbbá a m. kir. állatorvosok és helyhatósági állatorvosok (községi, városi és kör állatorvosok) a herólők és miskárolók működését éber figyelemmel kísérni kötelesek, jogosítva vannak eljárásuk közben a herólők vagy miskárolók igazolványait előkórni és annak alapján ellenőrizni azt, hogy az illető a jelentkezési kötelezettségének eleget tett-e ? Az észlelt szabálytalanságok az illetékes rendőri hatóságnak (1888. VII. t.-cz. 125. §) megtorlás végett bejelentendő. 5. A törvények értelmében a herólő, vagy miskároló a műhibákért felelősséggel tartozik és ha ilyenek ismételten előfordulnának tőle az igazolvány megvonható. Az állattulajdonosnak jogában áll, hogy a herólő, vagy miskároló ellen felmerülő panaszait vagy annak a tisztaság és a fertőtlenítés tekintetében tapasztalt mulasztásait az igazolványnak erre a czélra szolgáló panaszlapjaira bejegyezze. 6. Aki jelen rendoletem vagy ennek kiegészítő részét képező Utasítás ellen vét, amenyiben cselekménye, vagy mulasztása más törvényes rendelkezések súlya alá nem esik, kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető s az 1901. XX. t.-cz. 23. §-ában megjelölt czélra fordítandó pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen rendelet alapján minősített kihágások eseteiben foganatosítandó eljárásra az 1888. évi VII. t.-cz. 125. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok illetékesek. Budapest, 1908. deczember hó 24-ón. Darányi s. k Másolat. 85451—III-l szám. — Utasítás a herélők és miskárolók részére. 1. A herólóst, vagy miskárolást tiszta szalmán, vagy ponyván kell végezni s a herélós vagy miskárolás helyét a műtét befejezte után meg kell tisztítani; a herólóst, vagy miskárolást vásártéren, vagy utczán végezni tilos. A herélés, illetve miskárolás megkezdése előtt köteles a bérlő, illetve a miskároló műszereit a varráshoz, vagy lekötéshez használatos fonalakat és csiptetőket 8—10 perczig vízben kifőzni és az állat előkészítése után, kezeit meleg vízzel, szappannal és kefével alaposan, tisztára mosni. Műtét közben az előzetesen kifőzött műszerekhez, fonalakhoz és csiptetőkhoz csak megmosott kézzel szabad nyúlnia s az eszközöket használat közben
