Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-18 / 43. szám
285 igényt, ha férje a házasság megkötése után legalább még 3 évig szolgál, vagy ha a házasságból gyermekek származnak, vagy az által gyermekek tftrvónyesittetnek. Ez esetben a házasságból származó, vagy az által törvényesített gyermekek is az általános szabályok szerint igéuytjogosultaknak tekintendők. 17. §. Azon nő, aki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre Ítéltetik, a már élvezett özvegyi nyugdijat elveszti. Gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénnyel bírnak s szülők nélküli árvákkal egyenlő elbánásban részesítenünk. Az özvegyi nyugdíj elvesztése fölött a nyugdíj igazgató-választmány véleményének meghallgatása mellett, a törvényhatósági bizottság közgyűlése határoz. 18. §. A nyugdijjogositottaknak nyugdíjaztatásuk előtt kötött házasságukból származott gyermekei nevelési járulékban részesülnek. A tisztviselőknek kiskorú gyermekei 240 korona, kezelő-hivatalnokoknak és utbiz- tosoknak kiskorú gyermekei pedig nevelési segély címén, egyenként 160 korona évi ellátásban részesülnek, ezen segélyösszeg azonban, — bármennyi gyermeke maradt is, — a nyugdíjalap részesének, az özvegy anya nyugdiját túl nem haladhatja. A dijuokok kiskorú gyermekeinek fejenként évi 50 korona nevelési segély jár. — Ezen nevelési segély az özvegyi ellátásnál nagyobb nem lehet. A nevelési segély a szolgák után maradt gyermekeknél évi 48 korona. 19. §. A tisztviselők, kezelő-hivatalnokok és utbiztosok figyermekei 20 éves, leánygyermekei 18 éves, a dijnők és szolgák figyermekei 16 éves, leánygyermekei 14 éves koruk betöltéséig részesülnek a nevelési járulékban. 20. §. A nevelési járulók az özregyi ellátásnak csak kiegészítő része. S az ekként kiegészített özvegyi ellátásból az özvegy nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 21. §. Teljesen árvák, vagy azok, kik a jelen szabályrendelet értelmében ilyenekül tekintendők, a 18. §-bau meghatározott összegnél fokozottabb nevelési segélyben részesülnek, tekintet nélkül azon körülményre, hogy az elhalt atya nyugdíjazásban, vagy az elhuuyt anya segélyben részesült volt, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő. Ezen nevelési segély a tényleges nevelési szükséghez képest, az igazgató-választmány javaslatára a közgyűlés által és pedig amennyiben a rendes nevelési járulékot meghaladja, belügyministeri jóváhagyástól föltételezetten szavaztatik és állapíttat k meg. 22. § A nyugdíjintézet részesének tudományos vagy művészeti pályán haladó árvája, amennyiben arra az alap költsógtolenül képes, a nyugdíjalapból rendkivülileg is segélyezhető azon esetben, ha az ily árva képzettsége, szorgalma és feddhetlen magaviseleté kétségbevonhatlan adatokkal igazoltatik. A rendkívüli segély megadása és mérve felett az igazgató-választmány ajánlatára a vármegye közgyűlése határoz és a segély a 19. §-ban megjelölt életévet meghaladott korra is kiterjesztethetik, de a 24-ik életévet meg nem haladhatja. — A közgyűlés határozatához belügyministeri jóváhagyás szükséges. 23. §. A segélyre jogosított özvegyek és árvák a segélypónzt egyenlően megkapják a férj, illetve apa után, akár tettleges szolgálatban, akár nyugdíjazott állapotban halt is az el. Ha azonban a férj nyugdíjazott állapotban halt el, az özvegy és gyermekek járandósága sem egyénenként, sem együtt véve nem lehet nagyobb, mint az a nyugdíj, melyet a férj élvezett. 24. §. Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával utószülötteknél a születés napjával, szülőtlenekül tekintendő árvák ellátási igénye mindkét szülő elhaltával s esetleg azon nappal áll be, melyen az anyának nyugdíjigénye bármely okból megszűnik. 25. §. A folytonos özvegyi ellátás és a nevelési járulékra való igény megszűnik : 1. Az özvegyi nyugdíjra nézve, ha az özvegy ismét férjhez megy, vagy meghal. 2. Árvákra nézve általában, ha a szabályszerű kort elérik, vagy meghalnak. 3. Ha az árva oly közhatósági ingyenes ellátásban részesül, melynek értéke a nevelési járulékot meghaladja, vagy ha a leánygyermek férjhez megy, de ezen nevelési járulókhoz való igény újból feléled, ha az ingyenes ellátás a 20. §-ban előirt kor elérte előtt megszűnik.
