Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-11-18 / 43. szám

- 286 4. Ha az árva valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre Ítéltetik, vagy 6 hónapnál hosszabb ideig tartó szabadságvesztésre Ítéltetik.

5. Atyátlan árváknál azon nappal, midőn az anya elhal, férjhez megy, vagy bármely okból nyugdija megszűnik, amidőn az árvák a szülőtleuekül tekintendő árvák magasabb nevelési járulékra nyernek igényt.

6. Teljesen árváknak vagy azoknál, kik a jelen szabályrendelet értelmében ilyenekül tekintendők, ha az anya nyugdíjigénye feléledvén, az atyátlan árvák számára meghatározott nevelési járulék kezdődik.

26. §. Az özvegyeknek állandó ellátása férjhez menetele esetén megszűnik ugyan, de újra feléled, ha özvegységre jut, mely esetben az első férje után élvezett özvegyi ellátását, ha arra a szabályrendeletben megállapított feltételek még mindig megvannak, második férjének halála napjától kezdve kapja.

Az újra férjhez ment özvegy kérheti, hogy nyugdija a nyugdíj intézeti alap által megváltassók. A megváltási összeget a nyugdijiutézeti igazgató választmány véleményének meghallgatása után a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapítja meg, mely megváltási összeg azonban a megváltandó özvegyi nyugdíj 2 évi összegénél nagyobb nem lehet.

Az ez iránti kérelem az özvegy férjhez menetele napjától számítandó egy év alatt adható be, azontúl megváltásnak helye nem lehet.

Megváltás esetén a nyugdíj iránti igény a megváltási összeg visszafizetése mellett sem szerezhető újra meg.

A megváltás a gyermekek nevelési járulékát nem érinti.

A megváltás csak akkor engedélyezhető, ha az özvegy hatósági orvosi bizonyít- váuyuyal igazolt egészségi állapota olyan, hogy remélni lehet, miszerint még legalább két évig elélhet.

Gyermektelen özvegyek, ha várandós állapotban nincsenek, ellátási igényök megváltását szabadon kérhetik, oly özvegyek azonban, a kiknek elláttatlan gyermekük van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni.

IV. A nyugdíj és segélyezési alap.

27. §. A nyugdíjalap tőkéjét képezi a törvényhatósági közgyűlés által az 1883. és 1898. években megszavazott 3 — 3, összesen 6°/0-os pótadó összege, valamint annak mindennemű szaporulatai.

Az alaptőke összege érintetlenül fenntartandó és fel nem használható.

A) Az alaptőke gyarapítására szolgálnak:

I. Az esetleg e célra később kivetendő vármegyei pótadó.

II. Az alaptőkének évenként fel nem használt kamatai.

III. A törvényhatóság tisztviselői és egyéb alkalmazottjaira fegyelmi utón kirótt bírságpénzek.

IV. A nyugdíj alap gyarapítására tett önkéntes adományok.

B) Az alaptőke felhasználandó jövedelmét képezik :

1. A tőke kamatai.

2. A nyugdíjintézet tagjai által a nyugdíjintézetbe való felvétel alkalmával, a mi a tisztviselői, kezelő hivatalnoki, dijnoki, utbiztosi és szolgai állásra szabályszerűen és véglegesen történt alkalmazáskor következik be, az évi fizetés 5%-ában megállapított egyszer s mindenkorra fizetett belépési dij.

3. A választás, kinevezés utján való előléptetés, fizetésrendezés s magasabb fokozatba lépéssel járó fizetés emelkedés után egyszer s mindenkorra fizetendő 30% dij.

4. A nyugdíjintézetbe a 2. pont szerint felvett tagok által beszámítható javadalmak után évenként a nyugdíjalapba fizetendő hozzájárulás évenként a fizetés 4%-ában állapittatik meg. A 40 éven túl szolgáló vármegyei tisztviselő, kezelő, utbiztos, dijnok vagy szolga a hozzájárulás fizetésétől felmentetik, de a jogosan beszedett hozzájárulások sem a tagnak, sem családjának, sem a tagot esetleg állami, törvényhatósági, stb. nyugdíjintézetnek vissza, illetve át nem adatnak.

A B) 2. pont szerint a vármegyei tiszti nyugdíjintézetbe felvett tagok végleges alkalmaztatásukat közvetlenül megelőző ideiglenes alkalmazásban eltöltött s 4. § szerint beszámítandó szolgálati idejükre a B. 4. pont alatti hozzájárulással visszamenőleg megrovássá k.