Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-09-26 / 38. szám

— 251 —

2. A »Rendes kiadások« II. rovata alatt :

a központban egy hivatalszolgával több vétett fel 800 korona javadalommal, a járási főszolgabirák részére szolgatartásra külön egyenként 480 korona, a vármegyei árvaszéki elnök, vármegyei tiszti főügyész és vármegyei tiszti főorvos részére hasonlóképen szolgatartási 480 — 480 korona vétetett fel, összesen 4800 korona.

A központban még egy szolgai állás rendszeresítése már rég érző hiány pótlására szolgál. A mostani létszám mellett a szolgákat úgy beosztani, hogy az összes központi hivatalok kellően kiszolgálva legyenek, nem lehet, úgy, hogy az árvaszékhez, ahol tizenegy a személyzet az Írnokokon és dijuokokon kívül s a tiszti főügyész mellé mindössze 2 szolga osztható be, s azok közül is az egyik szolgai teendőkön kiviil mint udvaros is működik. Több Ízben kérte már a vármegye a szolgai állások szaporítását, s miután ezen szükségletének kielégítése további halasztást nem szenvedhet, kénytelen volt azt újból felvenni.

Nemkülönben az előálló szükséglet teszi indokolttá, hogy a járási főszolgabíróknak egyenként és kölön-külön huszártartásra évi 480 korona vétessék fel a költségvetésbe.

A járási főszolgabiráknak eddig is mindig volt személyes szolgálatukra álló huszárjuk az úgynevezett járási hajdú személyében. Azonban az 1904. évi X. t.-ez. folytán a vármegyei alkalmazottak illetményei rendeztetvén, a járási hajdúk is rendes hivatalszolgákká minősíttettek, s életfogytiglan alkalmaztatván, többé nem a járási főszolgabíró által fogadtatnak fel, a kötelességüket főképen a járási főszolgabírói hivatalban előforduló szolgai teendők képezik. Ekként a járási főszolgabirák elestek attól, hogy személyes szolgálatukra álló külön szolgával rendelkezzenek, holott ez pedig úgyszólván szerzett jogukat képezi, mert annak idejéu. midőn megválasztattak, javadalmazásukba a huszár is bennfoglaltatott.

S tekintve, hogy a járási főszolgabirói hivatalok személyzete az utóbbi 10 évben csaknem megkétszereződött a járási m. kir. állatorvosok, járási számvevők is oda osztatván be, a szolgai teendők is annyira felszaporodtak, hegy egy ember munkaerejét teljesen igénybe veszik, úgy, hogy a járási főszolgabiráknak a melléjük beosztott hivatalszolgákat, még külön személyes szolgálatokra is felhaszuálniok alig áll módjukban ; ennélfogva a törvényhatóság elengedhetetlennek tartja, hogy a járási főszolgabirák részére külön szolgatartásra költségvetésileg megfelelő összeg biztosíttassák.

Továbbá hasonlóképen a várm. árvaszéki elnök, tiszti főügyész és főorvos részére is föl kellett venni a huszártartásra szolgáló összeget, mert úgy mint ez, más vármegyéknél is megvan, ezen főtisztviselők hivatali állásuknál fogva ugyancsak igényt tarthatnak arra, hogy representa- tionalis terheik ellenszolgáltatása képen külön tiszti szolgával rendelkezzenek.

Egyben itt kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamint eddig is a vármegye főispánja, alispánja és főjegyzője részére szolga (huszár) tartásra megállapított összegek terhes átalányt képeztek s saját kezeikhez fizettettek ki, úgy ezentúl is az akként költségvetésileg megállapított összes szolga (huszár) tartási költségek terhes átalányt fognak képezni s az illető tisztviselőknek saját kezeikhez fizettetnek le.

3. Az I. és II. rovatokra vonatkozólag megjegyeztetik, hogy az évközben bekövetkező előlépések összegei a 3299—907. B. m. sz. rendelet utasításához képest nem vétettek fel a költségvetésbe; a 106948—906. B. M. számú utasítás 24. §-a alapján pedig az egyes fizetési fokozatokban való előlépés folytán előreláthatólag az I. rovaton 800 korona, a II. rovaton 233 korona 33 fillér; összesen 1033 korona 33 fillér előálló szükséglet felveendő lett volna, mert nem valószínű, hogy ezen kiadási többletet a magasabb és alacsonyabb fizetési fokozatokban való változásokból esetleg eredő megtakarítások fedezzék, miért is a törvényhatóság ezen összegnek az állami pótjavadalmazásba való felvételét külön kérelmezi.

4. A »Rendes kiadások* III. rovatánál előállott 917 korona többlet a szolgaszemélyzet szaporítása folytán s onnan származik, hogy 13 drb mentének a beszerzése az 1909. évben válik esedékessé.

5. A jRendes kiadások* YI. rovatánál mutatkozó 1722 korona többletet az anyag és munkaórák emelkedése s az alábbiak indokolják.

Ezen rovatnál kimondja a törvényhatóság, hogy a főispáni lakás fűtési kéltségeit úgy miként a múltban ezentúl is a vármegye viseli.

Továbbá elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy ugv miként ez más vármegyékben is történik, az alispán természetbeni lakásának fűtéséről szintén a vármegye gondoskodik, illetve