Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)
1907-09-05 / 34. szám
214 — fizetésének megfelelő, egyszorsmindenkorra szóló 100 (egyszáz) koronában állapítja meg és felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után, a megállapított 100 koronát a vármegjmi közúti alap VII-c/4. rovata terhére kiutalja. Ez a határozat szabályszerűen közhirró teendő. Erről a vármegye alispánja, a kir. államépitószeti hivatal 1470—1907. m. számú előterjesztésére utalva, végül általa térti vevónynyel Dankó György értesittetnek. — Kmft. Kiadta: K i s s László, vármegyei I-ső aljegyző. II. További intézkedést igénylő Vendeletek. (Külön mellékletként is kiadatnak, i Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. Kirtokhatíirjelek felállítása13366—907. ikt. szám. — A földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi rendeletét azzal a felhívással adom ki Gyula város polgármesterének s a községi elöljáróságoknak, hogy ezen rendelet, valamint az idevonatkozó 561 — 1896. bgy. számú vármegyei szabályrendelet értelmében a birtokhatároknak határjelekkel való állandó megjelöléséről a leglelkiismeretesebben gondoskodjanak s a járási főszolgabirákat felhívom, hogy a községi elöljáróságokat e tekintetben szigorúan ellenőrizzék. — Gyulán, 1907. évi augusztus hó 30-án Ambrus Sándor, alispán. 46774/CI—3. lí>07. számú F. M. körrendelet. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. > Sok esetben, kivált pedig az országos kataszteri felmérés munkálatainak során tapasztaltatott, hogy az érdekelt közönség a birtok határok megjelölése tekintetében az 1894. évi XII. t.-cz.-nek, illetve az ennek alapján alkotott törvényhatósági szabályrendeleteknek alig, — s csak elvétve tesz eleget, — s különösen a birtok megosztások (parczel- lázások) eseteiben mulasztják el az uj birtokhatároknak a vármegyei birtokhatárjelzési szabályrendeletekben meghatározott határjelekkel való állandó megjelölését, amiből sok zavar s igen sok esetben pereskedés származik. Az 1894. évi XII. t.-cz. 35. §-ára való utalással felhívom ennélfogva a Czimet, hogy a községi elöljáróságokat (városi tanácsot) az idézett törvényszakaszban előirt kötelezettségük pontos teljesítésére utasítsa, de különösen hívja fel figyelmüket arra, hogy kellő ellenőrzés tárgyává tegyék, miszerint a birtok megosztások (parczellázások) alkalmával az újonnan alakult birtokok határa szabályszerűen megjelöltessék. — Budapesten, 1907. évi augusztus hó 9-én. A minister megbízásából: Dobokay Lajos s. k., ministeri tanácsos. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. M. kir. állatorvosok. Védekezés a lépfene betegség ellen. 13499 - 1907. ikt. szám. — A földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi rendeletét másolatban tudomás és közhirrétótel végett kiadom. A m. kir. állatorvosoknak pedig kötelességükké teszem, hogy a lépfene megállapítása esetében különösen a hullák eltakarítását és a szigorú fertőtlenítést a legnagyobb körültekintéssel pontosan foganatosíttassák s minden alkalommal világosítsák fel a gazdaközönsóget a lépfene természetéről, fellépésének okairól és az ellene való védekezés módjáról a védőojtások sikereiről s hassanak oda, hogy a gazdaközönség a védöojtásokat minél szélesebb körben alkalmaztassa. Végül szigorúan kötelességévé teszem nekik azt is, hogy a betegség megszűntét jelző levelezőlapoknak még a megszűntté nyilvánítás napján postára való feladását biztosítsák. Gyulán, 1907. évi augusztus hó 31. Alispán helyett: E>r. D a i ra e 1, vármegyei főjegyző. 78000/HI—1907. 4. számú F. M. körrendelet. A lépfene a vármegye területén a házi állatok között ez idén is nagyobb mérveket öltött. Ennek oka a hozzám beérkezett jelentések szerint főleg abban rejlik, hogy a betegség elleni védekező eljárások a közönség előtt vagy ismeretlenek, vagy pedig nem a megérdemelt figyelemben részesíti. Az állattartó közönség átalánosságban még jelenleg is azon hitben ól, hogy a
