Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1907-09-05 / 34. szám

215 betegség ellen való védekezés teljesen sikertelen és eredménytelen, miért is az elrendelt óvintézkedések czélszerüségét be nem látva, azt nemcsak, hogy be nem tartja, de annak sikeres foganatosítása elé akadályokat gördít.

Különösen a betegülósi esetek bejelentése, valamint a hullák eltakarítása körül merülnek fel a leggyakoribb visszaélések. Számtalan eset igazolja, hogy a fertőző betegségben elhullott állatok felületes eltakarítása folytán, az idővel felszínre kerülő hullarészek még évek múlva is fertőző képesek.

Sok esetben a kóbor ebek által kiásott hullarészek a legelőre hurczolva ott azt befertőzik, miáltal sok esetben tömeges elhullások idéztetnek elő.

A betegség elleni hathatós védekezés szempontjából még kiváló figyelmet érdemel a lépfene elleni vódőojtás.

A bebizonyultan fertőzött helyeken a betegség iránt fogékony állatállománynak évről-évre történt következetes vódőojtásával az elhullások a minimumra redukálhatok, sőt teljesen megszüntethetők.

Különösen a hatóságoknak és azok szakközegeinek képezi kiválóan fontos feladatát, hogy a közönséget a fentiekre nézve minden egyes kínálkozó alkalommal megfelelő módon kioktassák, mert csak ily módon remélhető, hogy a közönség a hatósági intézkedések hasznosságát belátva, azt a saját magánérdeke szempontjából is üdvösnek elismerve, pontosan betartja s igy ezek sikerét előmozdítja.

Felhívom tehát alispán urat, hogy a fentiek értelmében alantas hatóságait és közegeit megfelelő eljárásra utasítván, oda törekedjék, hogy az állattartó közönségnek a betegség fellépése és az ellene történt védekezés tekintetében meglévő téves fogalma helyes útra tereitessenek.

Figyelmeztessék az alantos hatóságok a közönséget arra is, hogy a lépfenós marha húsának elfogyasztása vagy bőrének lehúzása és feldarabolása az illetőkre komoly veszély- lyel jár s minden ily művelet a törvény teljes szigorával büntettetik. Budapest, 1907. évi augusztus hó 25-én A miuister megbízásából: Csabai, s. k., s. hiv. igazgató.

Járási föszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok.

Szabadkikötők jegyzéke és a vonatkozatos jogszabályok

2047—1907. kb. szám. — Tudomás és közhirrótótel végett értesítem, hogy a Szabad- kikötők jegyzéke (2-ik és bővített kiadás) tovább á a „Szabadkikötőkre és vontató utakra vonatkozó jogszabályok gyűjteménye" czimü müvek, a földművelésügyi minister kiadványaiként megjelentek. Fieyelmeztetendők egyben az érdekelt hajósok, hogy a földmivel ós- ügyi minister vezetése alatt álló ministerium könyvtárához levelezőlapon intézendő kérelemre mindkét kiadványból minden hajótulajdonos — amig a készlet tart — a szükséges számú példányokat ingyen megkaphatja. Gyulán, 1907. évi augusztus hó 26-án. — Békés- vármegye közigazgatási bizottsága nevében főispán helyett: Ambrus Sándor, alispán, elnök.

Gyula város polgármetere. Községi elöljáróság.

Legtöbb adót fizetők 1907. évre érvényes névjegyzékének összeállítása.

13481—1907. ikt. szám. — Felhívom Czimetekot, hogy a legkiterjedtebb módon tegyék közhírré, mikóp a vármegyei legtöbb adót fizetők adóhivatali kimutatásai a gyulai m. kir. p. ü. i. r. m. számvevőségénél a íolyó évi szeptember hó 16-ig bárki által megtekinthetők és azokra vonatkozólag ugyanazon határidőig a vármegye igazoló választmányához az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében felszólamlások adhatók be, továbbá, hogy mindazok, a kik a hivatolt törvény 26. §-ában jelzett és adójuk kétszeres beszámítására vonatkozó kedvezményt igénybe venni óhajtják, a 27 §. értelmében tartoznak a f. é. szeptember hó 19-én délelőtt 10 órakor megtartandó igazoló választmányi ülés határnapjáig írásban, vagy az ülés tartama alatt szóval jelentkezni és jogosultságukat igazolni, mert különben az említett kedvezménytől az 1908. évre elesnek. Gyulán, 1907. évi augusztus hó 30-án Ambrus Sándor, alispán.