Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-01-25 / 4. szám
IX. évfolyam Gyula, 1906. január 25 4-ik szám / r BEKESVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij egy évre 8 korona. Hirdetési di] minden szó ntún 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 911. ikt. 1906. _____ I. Jíírüsi főszolgahirák, Gyula város polgármestere és községifelőljárők.’ t A törvvényhatósági bizottságnak alábbi^batározatát, a*Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 155 §-a értelmében való közhirrótótel végett közlöm. Gyulán, 1906. évi január hó 17-ón. Dr. F á b r y, alispán. KIIRT 0 Z I K K. Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1906. évi január hó 15-ón tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. 2. bgy. 142. ikt. szám. 1906. A vármegye alispánja beterjeszti múlt évi deczember hó 29. és 30-án a vármegyei székházban és az azon kívül történtekről, továbbá Haviár Dániel és dr. Pándy István vármegyei bizottsági tagoknak arra vonatkozó indítványai. A törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának fentebb hivatolt jelentésében foglaltak alapján és az azzal kapcsolatosan beadott indítványok elfogadása mellett kijelenti, hogy a kinevezett főispán által egybehívott közgyűlést,, valamint az általa azon letett esküt törvényesnek nem ismeri el, és e részben a múlt évi deczember hó 14 én 823. bgy. szám alatt hozott határozatát az abban felhozott indokok alapján fenntartja, tiltakozását fejezi ki azon önkényes és törvényellenes eljárással szemben, hogy a múlt évi deczember hó 29-én este a vármegye szék- házát a vármegye alispánjának tudta és beleegyezése nélkül csendőri karhatalom foglalta el, és a vármegye alispánjának tiltakozása daczára onnét el nem távozott; ezért valamint abból az okból is, mert másnap a vármegyei székház folyosói csendőrökkel rakattak meg, és ez által a vármegyei tisztviselőknek és a vármegyei bizottsági tagoknak a vármegyei székházba való feljutását megnehezítették, sőt mint hogy az átbocsájtás igazolástól tétetett függővé, sok esetben meg is akadályozták, magánlak sértése miatt a bünfenyitő eljárás megindítását határozza el; felhívja a vármegye alispánját, hogy a törvényhatóság ide vonatkozó határozatának a vármegye tiszti főügyésze utján szerezzen érvényt, kimondja a törvényhatósági bizottság azt is, hogy amennyiben a kir. ügyész a vád képviseletét él nem vállalná, az esetben a vád képviselete a tiszti főügyész, mint magánvádló által lesz átveendő. Megbotránkozását fejezi ki a törvényhatósági bizottság a felett is, hogy a múlt évi deczember hó 30-án az egész Gyula város katonasággal és csendőrökkel lett megszállva és hogy a csendőrsóg a lakossággal szemben a beadott számtalan panasz úgyszintén a rendőrfőkapitány és a rendőrbiztos jelentése szerint ok nélkül durván és embertelenül bánt ol, és ezen eljárásával a különben is felizgatott lakosságot olyan ténykedésekre kónyszeritette, a melyek a legsajnálatosabb botrányok okozóivá lettek. A csendőrsóg eléggé nem minősíthető eljárása ellen tett panaszos feljelentéseket valamint a rendőrfőkapitány és a rendőrbiztos jelentéseit azzal adja ki a vármegye alispánjának, hogy azokat az illetékes csendőrkerüléti parancsnoksághoz a megtorló eljárások folyamatba tétele czóljából a törvónyhat ság jelen határozatára hivatkozással tegye át, és a bibás csendőrközegek példás megbüntetését követelje. Ehelyütt reá mutat a törvényhatóság az úgynevezett „installácziós“ közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben foglalt és O Felségének téves közjogi elnevezését tartalmazó azon kifejezésére, mely szerint O Felsége „királyi apostoli Felségének1*
