Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
35 Veleszületett gyengeség Aggkori kimerülés Köröstarcsán 7%, 9%, Dobozon 14 0/o, 7%, Körösladányban 7 %, 8 o/0, Békésszentandráson 9%, 6%, Vésztőn 9 %, 00 0^ Öc södön 7%, 11 %, Füzesgyarmaton 9%, 6%, Szeghalmon 9%, 7 %, Tótkomlóson 8%, 10%, Gyomán 15 0/0, 12 o/0, ' Endrődön 17%, 10 %, Mezőberényben 9%, 10 %, Orosházán í 0/0) 7%, Békésen 7%, 10 0/0, Gyulán 7%, 7%, Szarvason 7%, 12%, ' Békéscsabán 8%, ö %, Ezen táblázat 2-ik sorozata azt mutatváu, hogy aggsági elgyengülésben milyen arányban halnak az emberek, feltűnő, hogy Szarvason, G-yomán, Öcsödön, Eudrődön, Békésen kapjuk a legnagyobb számokat. Szarvason kétszerte több ember hal meg öregkori elgyengülésben, mint Békéscsabán s hogy Békéscsaba tényleg egészségtelenebb község mint pl. Szarvas, azt igazolja a nagyobb halálozás, úgy veleszületett gyöngeségben, mint tüdővészben s általában is. Gádoroson nemcsak a tüdővész pusztít, hanem veleszületett gyöngeségben is igen sokan halnak. Legtöbben pusztulnak el utóbbi bajban Gyulaváriban s igen sokan Gyomán, Dobozon, Kétegyházán, Békéssámsonban. Épen Kétegy házának nagy halálozását nem a tüdő vész, hanem a veleszületett gyengeség okozza s ez a gyermekgondozás elhanyagolt voltát mutatja, melynek okai szintén kutatandók. Mind a viszonyokat behatóan tanulmányozni s a segítség útjait megkeresni a vármegye hivatalos orvosainak feladata. A statisztika beszerzése és ilyetén feldolgozásának czélja részemről csak a figyelem felköltése volt azon rossz közegészségügyi viszonyokra nézve, melyeket általában eddig is ismertünk, melyek adataival azonban eddigelé ily kimerítően nem számoltunk s intézkedéseinket is ennélfogva csak általánosságban tettük meg. Az egészséges népben van a közület legfőbb ereje, vagyona, fejlődésének, felvirágzásának, boldogulásának legbiztosabb alapja, ennek megóvására, erősbitésére minden erőnkkel törekednünk kell s e tekintetben a költségeket sem kiméivé, körül tekiutő, szakavatott erélyes és részleges munkaprogrammot kell magunk elé tűznünk. Köztudomású, hogy a jó ivóvíz, a jó táplálkozás, a tiszta levegő, általában a köztisztaság, a kedvező lakásviszonyok a közegészség biztosításának leghatékonyabb feltételei és tén.ezői. Törekednünk kell a feltételek lehető legtökéletesebb biztosítására. Jó ivó s használati vízről az alföldöu jóformán csak mély furásu kutak utján gondoskodhatunk s vármegyéukben e téren buzgó tevékenység is észlelhető. Ily kutak fúrásával a feladat azonban még megoldva nincs, mert a vizet hozzáférhetővé is kell tenni a lakosságnak s lehetőleg a községek minden részébe elvezetni. Szaporítani kell tehát mély furatu közkutaiukat s azok vizének ivásra, közfürdők létesítésére, a köztisztaság előmozdítására való bő használatát vízvezetékek létesítésével biztosítani. Uj építkezési szabályrendeletünk jelentőségesen viszi előbbre az egészségesebb lakások építésének ügyét. Tovább kell azonban abban fejlesztenünk az egészségügyet általános rendelkezésekkel is, melyek alkalmasak a községek, illetve lakóhelyek levegőjét is javítani, fákat kell ültetni, közkerteket létesíteni, s a mi legfontosabb s a mire nézve nálunk alig történt még valami tisztán kell tartanunk a levegőt s közegészségügyi szabályrendeletünk felújításával s szigorú végrehajtásával eltávolítani a községekből mindazt, ami a levegőt elrontja s beszennyezi. Gondoskodnunk kell tehát a községek csatornázásáról s a mennyiben ezt úgy megoldanunk, hogy a fecaliák eltávolítására is felhasználhassuk, nem volna lehetséges, gondoskodnunk kell az emberi ürülékeknek a községekből más módon pl. a tőzeg rendszerrel való gondos eltávolításáról, mivel ezek jelenleg községeink talaját fertőzik s a járványok baczillusainak föfészkei. Hisz köztudomású, (bármely Lexiconból kimutatható L. pl. Pállasz
