Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
Lex. II. kötet 148 oldal), hogy évente egy ember ürüléke mintegy négy és fél mázsa, igy egy 10,000 lakosú község talajában egy év alatt — figyelembe véve, hogy mondhatni csakis kevesen hordatják ki az ürüléket — legalább is 35,000 mázsa trágya gyűlik össze a községben s ennek a föld felső rétegeiben felgyűlő szenuyanyagnak leve befolyik kutjainkba, gőze bemegy a lakásokba s elrontja az egész község levegőjét — pedig a rossz levegő legjobb melegágya a tüdővésznek, mely betegség vármegyénk egyes községében, amint részleteztem, több áldozatot szed, mint Budapesten. Csak általánosságban óhajtottam itt pár egyéni eszmét felvetni, a részletes teendők megállapítása, egy egységes munkaprogramra egybeállítása, az egyes községek helyi viszonyainak meghatározása, a mindennemű tényezők figyelembe vétele mellett, szakférfiúink feladata leend. Még azonban utalni akarok itt egy kétségtelenül kívánatos tényező létesítésére is s ez a tervezett tüdővészesek szanatóriuma. Általánosan ismeretes a szanatóriumi kezelésnek jótékony hatása a tüdővész ellen való védekezés terén, de az is tagadhatatlan, hogy a tüdőbetegek nagy többségénél a gyógyulás lehetősége ki lévén zárva, nálunk is mint általában, a 100 beteg számára tervezett szanatórium létesítésének előnyei nem a közvetlen gyógyításban, hanem közvetve nyilvánulnak meg. Az alföldi lakosság legveszedelmesebb ellensége ellen való küzdelemben tehát csak alkalmas segítő eszközt nyerhetünk a szanatóriumban, mert a tüdővésznek is legbiztosabb orvosszere, mint más betegségnek a megelőzés s nem a gyógyítás s itt is azon általános közegészségügyi szempontoknak kell tehát első sorban érvényesülniük, melyek a közegészség feltételeinek biztosításául kell, hogy szolgáljanak, hogy korlátozható legyen a tüdővész terjedésének lehetősége, az abban való megbetegedések nagy száma. Nagyon is részletesen foglalkoztam talán e szükkeretü jelentésben az egészségügyi kérdésekkel, azonban a közegészségügy kérdését tartottam mindig és tartom az admiuistratio legelső rendű feladatául s a nyert statisztikai adatok nyomán kötelességemben állónak tartottam a törvény- hatósági bizottság figyelmét e kérdésekre felkelteni. Ezek előterjesztése után indítványozom, méltóztassék a vármegye főorvosát felhívni, hogy a járásorvosokkal vállvetve a vármegye egészségügyi viszonyait községenként, külöu-külön az általam rendelkezésre bocsátandó statisztikai lapok adatainak figyelembevételével beható tanulmány tárgyává téve, — esetleg a vm. közegészségi egyesület véleményének kikérése mellett is — mielőbb tegyen részletes és kimerítő javaslatot mindazon intézkedésekre nézve, amelyeket a köz- egészségügy előmozdítására szükségesnek és adott viszonyaink között megvalósithatóknak tart. 4. Bizonynyal érdekelni fogja a mélyen tisztelt közönséget, ha képet nyer a vármegye leghumánusabb intézményének, a vármegyei közkórháznak forgalmáról is, s azért jelentést teszek itt kórházunk 1904. évi egész forgalmáról is: Felvétetett az 1904. évfolyamán 3760 beteg (ezek között 176 elmebeteg) s igy az előző évről visszamaradt 557 beteggel összesen 4317 beteg ápoltatott 225,228 ápolási napon. A felvételek száma az előző évhez viszonyítva 925-tel emelkedett, az ápolt betegek száma 877-tel több, mig az összes ápolási napok száma 13,132-vel nagyobb, mint az 1903-ik évben. Az összes ápoltak közül gyógyult a kórházi osztályokon 1843 = 48'78% javult ......... 1271 = 33-64°/0 gyógyulatlauul távozott ...... 234 = 6*20°/0 meghalt ......... 150 = 3*97°/0 visszamaradt ........ 280 = 7-41°/0 Az elmebetegosztály betegei közül: gyógyult ......... 36 = 6-68% javult .................................................................................. 54 = 10-02o/o gy ógyulatlanul távozott ...... 13 — 2-4l°/0 meghalt ......... 61 = 11*32% visszamaradt ........ 375 = 69-57°/0 Az ápoltak közül 2496 volt békésvármegyei, 1808 más törvényhatóságbeli, 3 horvát- szlavonországi, 10 osztrák tartománybeli. A betegek legnagyobb része tehát Békésvármegyéből került ki, bár jelentékeny számú beteg jött szomszéd Bihar és Aradmegyékből is. A 225,228 ápolási napból a kórházra 89011, az elmebeteg osztályra 136,217 ápolási nap esik, az átlagos napi létszám tehát a kórháznál 243*25, az elmebeteg osztályon 372*17, együtt 615*37. Három hónapon túl ápoltatott a kórházi betegek közül összesen 50 beteg. A beteg létszám legkisebb volt január 1-én 559, legnagyobb márczius 7-én 680.
