Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
Békésen tüdővész volt a halál oka 13 %-ban, Tótkomlóson » » » » 13 %-ban, Vésztőn » » » » 13 %-ban, Csorváson » » » „ 13 %-ban, Dobozon » » > » 12 %-ban, Békéssámsonban > » » » 11 %-bau, Gyulaváriban » > » » 11 %-bau, Kétegyházán » » » » 10 %-ban, Pusztaföldváron * » » » 6 %-ban. E kimutatásból látszik, hogy tüdővészszel leginkább fertőzött községek Gádoros, Újkígyós stb. Nem hunyhatunk szemet e megállapítás felett s keresnünk kell a legfertőzöttebb községekben a fertőzés különleges okait is. Ezen tüdővészhalálozás természetesen nagyban befolyásolja a községek általános halálozási statisztikáját is. így ismét 3 évi átlagot véve a halálozás : Gádoroson 1000 lélekre 39, Újkígyóson » » 37, Csorváson » » 35, Kétegyházán » » 34, Gyulán » » 33, Kondoroson » » 32, Füzesgyarmaton » » 32, Tótkomlóson » » 31, Békésen » » 30. Endrődön » „ 30, Gyulaváriban » » 29, Békéssámsonban » » 29, Békéscsabán » » 29, Körösladányban » » 28, Szeghalmon » » 27, Szarvason » » 26, Orosházán » .» 26, Köröstarcsán » » 26, Öcsödön » » 25, Dobozon » » 25. Szentetornyán » » 25, Nagyszénáson » » 25, Gyomán » » 24, Pusztaföldváron > » 21. Összehasonlítva ezen számokat az országos (1903. évi) átlaggal, a tüdővészben elhaltak száma a vármegye több mint fele községében meghaladja azt, másrészt 15 községben nagyobb a halálozás, mint 1903-ban az átlag (26 %) az országban volt s csak 7-ben alig valamivel kevesebb. Természetesen a halálozás nemcsak a tüdővésztől függ, hanem épen amint említettük, a a gyermekek betegségeitől is. Erre nézve tanulságos az, milyen arányban halnak el községeinkben a gyermekek vele született gyengeségben s milyen a halálozás aggkori kimerülésben: Veleszületett gyengeség Aggkori kimerülés Csorváson 17 %, 6 %, Békéssámsonban 14 %• ^ %, Gyulaváriban 17 %, 5 %, Kétegyházán 14%, 8%, Pusztaföldváron 12 %, 3 %, Nagyszénáson 4 %, 4 %, Kondoroson 5 %, 3 %, Gádoroson 14 %, 8 %, Újkígyóson 9 %, 5 %, Szentetornyán 13%, 9%, — b4 —