Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
- 31 János és Tóth Benedek Istvántól megvett ingatlan térvázlatának jóváhagyása. 62 Békés községnek a bélmegyeri birtok és a ponyvaháti házhelyek folytatólagos eladása tárgyában hozott képviselőtestületi határozata. 63 Békés, Köröstarcsa, Öcsöd és Békéssámson község 1904. évi közpénztári tulkiadásainak jóváhagyása. 64 Békéssámson község képviselőtestületének Kelt Gyulán, 1905. február 17-én. határozata az 1904. év folyamán behajthatatlanná vált községi pótadó törlése tárgyában. 65 Békéssámson és Szarvas község képviselőtestületeinek határozata az 1904. év folyamán behajthatatlanná vált községi közmunka törlése tárgyában. 66 Endrőd, Köröstarcsa és Szarvas község elöljáróinak jelentése az 1904. évben behajthatlanná vált ebadó törlése iránt. 67 A póttárgysorozatba felveendő ügyek. Dr. Fábry Sándor, alispán. 85/1905. elu. sz. szám. Békésvármegye alispániától. III. Alispáni jelentés az 1905. évi első rendes közgyűlésre. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság! A vármegye közügyéiről és az 1904. évi deczember havi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-ának 1. pontja értelmében, tisztelettel a következőkben terjesztem elő : I. Közegészségügy. 1. A közegészségügy általában kedvezőtlen volt, de az elmúlt időszakhoz viszonyítva, némileg mégis jobb, amennyiben a heveny ragályos bajokban történt megbetegedések összes száma 9-el és az ezekben a bajokban történt elhalálozások százaléka pedig 1 °/oal v°lt kevesebb; mig ugyanis 1904. évi szeptember hó 15-től egész 1904. évi november hó 30-ig terjedő időszak alatt hevenyfertőző bajokban beteg lett 728 egyén és meghalt 122, addig az 1904. évi uovember hó 30-ától egész az 1905. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveuyfertőző bajbau megbetegedett 719 és meghalt 114 egyén. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett: a) diphtheriában 80 egyén, meghalt 33 (41 %), b) vörhenyben 223 » > 53 (22%), c) kanyaróban 385 19 ( 4 %), d) bárányhimlőben 6 1 (16%), e) hasihagymázbau 13 » x> 6 (46 %), f) szamárhurutban 1 » » 1 O o g) gyermekágyilázban 1 » » 1 (100 o/0), Összesen 719 egyén, meghalt 114 (15%), A feltüntetett adatok igazolják, hogy a hevenyragályos bajok közül a kanyaró volt az uralkodó^ mely az összes hevenyragályos bajokban történt megbetegedéseknek több mint felét tette ki. Lefolyása azonban szelidnek mondható, mit legjobban igazol az, hogy ebben a bajban az elhalálozások százaléka csak 4 % ''olt. Leginkább fertőzött községek voltak : Békéscsaba, Gyula, Szarvas. Csökkent a vörheny- betegek száma; a diphtheriás és hasikagymázas megbetegedések pedig tetemes csökkenést mutattak. A többi hevenyragályos bajok jelentéktelen számokkal szerepeltek. A heveny ragályos bajok tovaterjedésének meggátlására a hatóságok a lehető intézkedéseket mindenütt megtették. Magam is több irányú intézkedést bocsátottam ki a heveny fertőző bajok tovaterjedése ellen való védekezés és a köztisztaság biztosítása tárgyában.