Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
Gyógysavóval beoltottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 67 diphtheriás egyént, kik közül meggyógyult 43, meghalt 24, vagyis 35 %. A beoltottak a megbetegedetteknek 83 %-át tették. 2. Ezzel a jelentésemmel kapcsolatban az 19U4. évi elkészült egészségügyi statisztika nyomán főbb vonásokban az elmúlt év közegészségi viszonyairól is megemlékezem. Az 1904. év közegészségi viszonyai az 1903. évhez viszonyítva valamivel rosszabbak voltak, amennyiben, bár a heveny ragályos bajokban történt megbetegedések száma 29-el volt kevesebb, de a fertőző betegségekben történt elhalálozások százaléka 1 %-al volt nagyobb. Mig ugyanis 1903. évben heveny fertőző bajban megbetegedett 3148 egyén és meghalt 439 ; addig 1904. évben beteg lett 3119 és meghalt 457, vagyis a halálozási százalék 14% volt. A heveny ragályos bajok közül előfordult 1904. évben: a) diphtheria 459 megbetegedéssel 132 halálozással (28%) b) vörheuy 994 » 203 » (20%) c) kanyaró 1338 » 54 » (4%) d) bárányhimlő 36 » — » e) hasi hagymáz 250 » 64 » (25%) f) szamárhurut 35 » 1 > (2°/°) g) gyermekágyiláz 3 3 (75%) h) járványos fültő mirigygyuladás 3 » — » — összesen: 3119 > 457 » A heveny ragályos bajok közül, amint ezekből az adatokból kiderül, legiukább uralkodó volt a kanyaró, mely maga az összes megbetegedéseknek több mint 1/3-át teszi ki. Emelkedett a diphtheriás és vörhenves megbetegedések száma, mig a hasikagymázos, a szamárhurutos betegeké tetemes csökkenést mutat. Az 1904. év folyamán diphtheriában megbetegedett 459 egyén közül gyógysavóvai beoltottak 258-at vagyis az összes megbetegedettekuek 56 százalékát. A beoltottak közül meghalt 51, vagyis 19 százalék. Védőoltást 10 esetben végeztek sikerrel. A védőhimlőoltást és ujraoltást mindenütt jó eredménnyel foganatosították. Az alkalmazásba vett tisztán állati oltó anyagok jó miuősége és hatékonysága ellen panaszok nem merültek fel. 3. A deczember havi közgyűlés elé terjesztett jelentésemben megemlékeztem arról, hogy a közegészségi igazgatás feladatainak kitűzésénél és annak irányításánál mily felette szükséges és nélkiilözhetlen a halálozási okok statisztikájának ismerete, mely nélkül nem bírunk pontos ismeretekkel csakis az acut fertőző bajokban történt elhalálozásokról, nem tudjuk mely községekben fordulnak elő különleges intézkedéseket igénylő egészségügyi hiányok stb. s jeleztem, hogy már akkor felkértem az országos statisztikai hivatalt, mikép ezen statisztikai adatokat Békésvármegyét illetőleg most egyszerre a legutóbbi három évre visszamenőleg, ezentúl pedig évről-óvi e kidolgozva, bocsássa a vármegye rendelkezésére. Az országos statis tikai hivataltól kellett kérnem az adatokat, mivel a halálozási okok havonként oda jelentetnek he s adataik a hivatal által országos statisztikában dolgoztatnak fel, — úgy hogy a vármegyék, a legközvetlenebbül érdekeltek — ily részleges statisztikával tulajdonképen nem bírnak. Az országos statisztikai hivatal -készséggel tett eleget megkeresésemnek és megküldötte a csekély másolási költségek megtérítése mellett a legutóbbi három évet illetőleg a vonatkozatos statisztikai adatoknak megyénkre nézve teljesen külön elkészített kimutatásait, tudatván, hogy ezentúl évről-évre is ki fogja Íratni és megküldeni a másolási költségek ellenében Békésvármegye halálozási statisztikáját. Az ügy fontosságára való tekintettel, az 1901., 1902. és 1903. évek vonatkozatos statisztika adatait, a megküldött 45 darab kimutatásnak és a rendelkezésre álló összehasonlító adatoknak vázlatos feldolgozásával, az alábbiakban közlöm. Meghalt a vármegyében ezen három év alatt—a legutóbbi népszámlálás szerint 278,731 -et kitevő népességből -- 24029 egyén, évente átlag 8009 Ezen 8009 halott közül 4019 volt 7 esztendőnél fiatalabb, tehát a halottak 50'1% a 7-ik évet nem érte el. Nagyobb a gyermek halálozás tehát Békésvármegyében ezen átlag szerint, mint az 1903-ik évi országos gyermekhalálozási átlag (49 3%), több mint pld. Árva, Turócz, Hont,-32-
