Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-24 / 25. szám
szerzett volna, elhal, özvegye esetleg gyermekei az elhunyt férj, illetve apa után az ezen szabályrendeletben megállapított módozatok mellett ellátásban részesülnek. III. Özvegyi nyugdíj és árvák nevelési járuléka. 14. §. Özvegyi nyugdíj czimén állandó ellátásra jogos igénye van azon özvogynek, kinek férje mint tisztviselp, kezelő hivatalnok, utbiztos vagy hivatalszolga öt (5) teljes évet szolgálatban betöltött.'' . ‘ ~ 1 ' ' J' * ' » 15. §• A tisztviselő, kezelő hivatalnok és utbiztos özvegye a férje által legutolsó szolgálati évében húzott fizetésnek 120U koronáig ezen összeg 50 %-át, ha pedig a férj fizetése 1200 koronát meghaladott, az első 1200 korona után 50, a többi fizetés után 20 százalék t kap özvegyi ellátású. A hivatalszolga özvegyének ellátása a férj beszámítható utolsó javadalmazásának 1/3-ad részéből áll. A végkielégítéssel elbocsájtott tisztviselő, kezelő hivatalnok, utbiztos és szolga özvegye ellátásban nem részesülhet. 16. §. Özvegyi ellátásra nem lehet joga azon özvegynek, ki az elhalt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy aki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után özvegyi segélyt igényelhetne, valamint azon özvegynek sem, ki férjét hütlenül elhagyta s azzal elhalása idején nem volt házastársi együttélésben; azon nő pedig, aki 60 évesnél idősebb férjhez ment nőül, állandó ellátásra csak az esetben tarthat igényt, ha férje a házasság megkötése után legalább még 3 évig szolgál vagy ha a házasságból gyermekek származnak vagy az által gyermekek törvónyesiltetnek. Ez esetben a házasságból származó vagy az által törvényesített gyermekek is az általános szabályok szerint igényjogosultaknak tekintendők. 17. §. Azon nő, aki erkölcstelen életet folytat; vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik, a már élvezett özvegyi nyugdijat elveszti. Gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igónynyel bírnak s a szülők nélküli árvákkal egyenlő elbánásban részesitendők. Az özvegyi nyugdíj elvesztése fölött, a nyugdíj igazgató-választmány véleményének meghallgatása mellett a törvényhatósági bizottság közgyűlése határoz. 18. §. A nyugdij jogosítottaknak nyugdíjaztatásuk előtt kötött házasságukból származott gyermekei nevelési járulódban részesülnek. A tisztviselőknek, kezelő hivatalnokoknak és utbiztosoknak kiskorú gyermekei nevelési segély czimén egyenként 160 korona évi ellátásban részesülnek, ezen segélyösszeg azonban bármennyi gyermeke maradt is a nyugdíjalap részesének, az özvegy anya nyugdiját túl nem haladhatja. A nevelési segély a szolgák után maradt gyermekeknél évi 24 korona. 19. §. A tisztviselők, kezelőhivatalnokok és utbiztosok figyermekei 20 éves, leány- mekei 18 éves, a szolgák figyermekei 16 éves, leánygyermekei 14 éves koruk betöltéséig részesülnek a nevelési járulókban. 20. §. A nevelési járulók az özvegyi ellátásnak csak kiegészítő része s az ekként kiegészített özvegyi ellátásból az özvegy nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 21. §. Teljesen árvák, vagy azok kik a jelen szabályrendelet értelmében ilyenekül tekintendők, a 18. §-ban meghatározott összegnél fokozottabb nevelési segélyben részesülnek tekintet nélkül azon körülményre, hogy az elhalt atya nyugdíjazásban, vagy az elhunyt anya segélyben részesült volt, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő Ezen nevelési segély a tényleges nevelési szükséghez képest az igazgató-választmány javaslatára a közgyűlés által és pedig amennyiben a rendes nevelési járulékot mephaladja, belügyministeri jóváhagyástól feltételezetten szavaztatik és állapittatik meg. 22. §. A nyugdíjintézet részesének tudományos vagy művészeti pályán haladó árvája, amennyiben arra az alap kétségtelenül képes, a nyugdij alapból rendkivülileg is segélyezhető azon esetben, ha az ily árva képzettsége, szorgalma és feddhetlen magaviseleté kétségbe vonhatlan adatokkal igazoltatik. A rendkívüli segély megadása és mérve felett az igazgató-választmány ajánlatára a vármegye közgyűlése határoz és a segély a 19. §-ban megjelölt életévet meghaladott korra is kiterjesztethetik, do a 24-ik életévet meg nem haladhatja A közgyűlés határozatához belügyministeri jóváhagyás szükséges. 23. §• A segélyre jogosított özvegyek és árvák a sególypónzt egyenlően megkapják a férj, illetve apa után, akár tettleges szolgálatban, akár nyugdíjazott állapotban hal is az él. Ha azonban a férj nyugdíjazott állapotban halt el, az özvegy és a gyermekek járandósága sem egyenként sem együtt véve nem lehet nagyobb, mint az a nyugdij, melyet a férj élvezett. 24. §. Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával utószülötteknél a születés napjával, szülötlenekül tekintendő árvák ellátási igénye mindkét szülő elhaltéval, s esetleg azon nappal áll be, melyen az anyának nyugdíjigénye bármely okból megszűnik 25. §. A folytonos özvegyi ellátásra és a nevelési járulókra való igény megszűnik . 1 az özvegyi nyugdíjra nézve, ha az özvegy ismét férjhez megy, vagy meghal; 2. árvákra nézve általában, ha a szabályszerű kort elérik, vagy meghalnak; 3. ha az árva oly közhatósági ingyenes ellátásban részesül, melynek értéke a nevelési járulékot meghaladja, vagy ha a leánygyermek férjhez megy, de ezen nevelési járulókhoz való igény újból feléled, ha az ingyenes ellátás a 20. §-ban előirt kor elérte előtt megszűnik ; 4- ha az árva valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik, vagy 6 hónapnál hosszabb ideig tartó szabadság vesztésre Ítéltetik ; — 159 —
