Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-24 / 25. szám
— 160 5. atyátlan árváknál azon nappal, midőn az anya elhal, férjhez megy, vagy bármely okból nyugdija megszűnik, amidőn az árvák szülötlenekül tekintendő árvák magasabb nevelési járulékára nyernek igényt. 6. teljesen árváknál vagy azoknál, kik a jelen szabályrendelet értelmében ilyenekül tekintendők, ha az anya nyugdíjigénye feléledvén, az atyátlan árvák számára meghatározott nevelési járulék kezdődik. f 26. §. Az özvegynek állandó ellátása férjhez menetele esetén megszűnik ugyan, de újra feléled, ha özvegységre jut, mely esetben az első férje után élvezett özvegyi ellátását, ha arra e szabályrendeletben megállapított feltételek még mindig meg vannak, második férjének halála napjától kezdve kapja. Az újra férjhez ment özvegy kérheti, hogy nyugdija a nyugdijintózeti alap által megváltassók. A megváltási összeget a nyugdijintézeti igazgató-választmány véleményének meghallgatása után a törvényhatósági bizottság közgvülése állapítja meg, mely megváltási összeg azonban a megváltandó özvegyi nyugdíj 2 évi összegénél nagyobb nem lehet. Az ez iránti kérelem az özvegy férjhez menetele napjától számítandó egy év alatt adható be, azontúl megváltásnak helye nem lehet. Megváltás esetén a nyugdíj iránti igény a megváltási összeg visszafizetése mellett sem szerezhető újra meg. A megváltás a gyermekek nevelési járulékát nem érinti. A megváltás csak akkor engedélyezhető, ha az özvegy hatósági orvosi bizonyitvány- nyal igazolt egészségi állapota olyan, hogy reméleni lehet, miszerint még legalább két évig elélhet.[ Gyermektelen özvegyek, ha várandós állapotban nincsenek, ellátási igényük megváltását szabadon kérhetik; oly özvegyek azonban, akiknek ellátatlan gyermekük van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni. x IV. A nyugdíj és segélyezési alap. 27. §. A nyugdíjalap tőkéjét képezi a törvényhatósági közgyűlés által az 1888 és 1898. években megszavazott 3 — 3, összesen 6 °/o pótadó összege, valamint annak mindennemű szaporulatai. Az alaptőke összege érintetlenül fenntartandó és föl nem használható. A) Az alaptőke gyarapítására szolgálnak : I. az esetleg e czélra később kivetendő vármegyei pótadó; II az alaptőkének évenként fel nem használt kamatai; III. a törvényhatóság tisztviselői és egyéb alkalmazottjaira fegyelmi utón kirótt bírságpénzek. IV. a nyugdíjalap gyarapítására tett önkéntes adományok. B) Az alaptőke felhasználható jövedelmét képezik : 1) A tőke kamatai. 2) A nyugdíjintézet tagjai által a nyugdíjintézetbe való felvétel alkalmával, ami a tisztviselői, kezelőhivatalnoki, utbiztosi és szolgai állásra szabályszerűen és véglegesen történt alkalmazáskor következik be, az évi fizetés 57u-ában megállapított egyszer s mindenkorra fizetett belépési dij. 3) A választás, kinevezés utján való előléptetés, fizetésrendezés s magasabb fokozatba lépéssel járó fizetésemelkedés után egyszer s mindenkorra fizetendő 30"/o dij. 4) A nyugdíjintézetbe a 2) pont szerint felvett tagog által beszámítható javadalmuk után évenként a nyugdíj alapba fizetendő hozzájárulás a szolgálati idő tartamára. E hozzájárulás évenként a fizetés 4%-ában állapíttatni meg. A 40 éven túl szolgáló vármegyei tisztviselő, kezelő, utbiztos vagy szolga a hozzájárulás fizetésétől felmentetik. A) B) 2. pont szerint a vármegyei tiszti nyugdíjintézetbe felvett tagok végleges alkalmaztatásukat közvetlenül megelőző ideiglenes alkalmazásban eltöltött s 4. §. szerint beszámítandó szolgálati idejükre a B) 4. pont alatti hozzájárulással visszamenőleg meg- rovandók. 28. §. Az előző szakasz B) 2. 3 4. pontjai alapján esedékes dijak az illető egyének fizetéséből 12 havi egyenlő részletben vonandók le a királyi Adóhivatal által. A nyugdíj intézeti igazgató választmány a belépési és előléptetési díjnak 24 havi részletben való befizetésére is adhat engedélyt. 29. §. Nyugdíjra, végkielégítésre és segélyezésre az intézet alaptőkéje felhasználható nem lévén, az e tekintetben megállapított igények kielégítésére az alap jövedelmei fordítandók. Az évi számadási zárlat szerint fennmaradó és fel nem használt jövedelmek az alaptőkéhez csatolandók 30. §. A nyugdíj alapba bármily czimen időszakonként befolyó összegek, amennyiben azoknak állandóan jövedelmező állapotban kell lenni, azonnal takarékpénztárba helyezendők. Az alapvagyona a körülményekhez képest véglegesen is, részben takarék- pénztárba, részben állampapírokba helyezés, jelzálogi biztosíték mellett magánosoknak való kölcsönadás utján jövedelmeztetik. A nyugdíj alapból gyümölcsözőleg elhelyezendő takarékpénztári betétekre vagy állampapírokba való elhelyezésre, valamint a jelzálogi kölcsönökre nézve, melyek a gyám- ígyi törvényben megállapított biztosítékok mellett szavazhatok meg, a 121000-1902. B. M. számú szabályrendelettel közölt utasítás 14. §-ában foglalt rendelkezések szerint s ott kitett módon a törvényhatósági bizottság közgyűlése határoz.
