Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-12 / 11. szám

A fajazonosság hiányából származó kártérítési követelések (akár ha az alany, ha a nemes rész nem azonos fajtájú, mint amely az átvevő által határozottan megjelöltetett, és amelynek szállítása az eladó által elfogadtatott azonnal érvényesitendők, mihelyt az oltvány rossz, vagy meg nem felelő minőségű felismerhető és megállapítható.

Hogy a megrendelő az ily esetben netalán felmerülő kárának megtérítését követelhesse, legczólszerübbnek látszik azt az eljárást követni, hogy hatósági bizonyítványt szerez arról, hogy a kérdéses oltványok a kártérítés iránti követeléssel megtámadandó eladótól származnak, tehát a bizonyítás arról szóljon, hogy az N. N. eladótól érkezett ennyi és ennyi ezer darab oltványhoz, semmi más helyről számazó oltvány nem keverődött, s azok tisztán ültettettek ki az igazolványban pontosan megjelölt területen. Ha azután az ültetés évében vagy az azután következő évben is kitűnnék, hogy akár a nemes rész, akár az alany nem azonos fajta a megrendelt és szállításra elfogadott fajtával a birói utón követelendő kártérítés szintén a fenidézett kúriai döntónyre lesz alapítható.

De ily esetekben arra is figyelemmel kell lenni, hogy a pontosan megjelölt területen időközben fölültetósek ne tétessenek, mert ezzel a telepítési ültetésre vonatkozó hatósági igazolvány értékét veszthetné, mivel az eladó azzal s esetleg sikeresen védekezhetnék, hogy a fajta keveredés a pótlásokból ered. Budapesten 1903- évi február hó 12-én. A minister megbizásából: L ó n y a y s- k , ministeri osztálytanácsos.

Másolat. 49343/VIII—I. szám. M. kir. földrnivelósügyi minister. Valamennyi m. kir.

vinczellériskola és a csálla és baraczkai szőllőtelepek igazgatóságának, valamennyi m. kir.

szőlőszeti és borászati kerületi felügyelőnek és a felügyelői kerületekbe való vinczellériskolákhoz be nem osztott összes szőlészeti szakközegeknek is.

»

A szőlőoltványok eladásánál vagy más módon való elidegenítésénél az oltványokat megszerző szőllőbirtokosok, különösen a kisgazdák, rovására elkövetett visszaélések megelőzése vagy meggátlása a szőlészeti szakszolgálatnak oly kiválóan fontos és lényeges feladatát képezi, amelynek pontos és lelkiismeretes teljesítésére nagy súlyt helyezek.

Ezért ismételten emlékezetébe hívom a Czimnek mindazokat a már több alkalommal kiadott és időként megújított rendeleteimet, amelyekkel a szőlészeti szakszolgálat összes müszerveit utasítottam, hogy a szőlőmivelós dolgaiban nem kellően tájékozott, nem eléggé jártas szőlőbirtokosokat oly visszaélések ellen tanácsadással, oktatással s a szükséges útmutatások megadásával, támogassák emellett a nem tökéletes vagy egyébként meg nem felelő oltványokat Üzletszerűen forgalomba hozó oltványtermelőket szükség esetén való használatra tartsák nyilván ügyvitelüket figyeljék meg, általában az e téren tapasztalható jelenségeket kísérjék állandóan éber figyelemmel s ha a jelzett visszaéléseknek nyomára jönnek, arról azonnal tegyenek jelentést.

A kerületi felügyelők közül többen már tettek is ily. tárgyú jelentéseket s azzal alkalmat adtak nekem arra, hogy a körülményekhez képest az orvoslás iránt nem egyszer intézkedhettem is.

De mindez nem eléggé hatékony a szóban levő visszaéléseknek, ahol s amennyiben előfordulnak teljes meggátlására és kiküszöbölésére hanem szükséges, hogy az oltványokat megszerző szőlőbirtokosoknak az ily visszaélések ellen való megvédésében még egy további lépés tétessék, a végből, hogy a károsult szőlőbirtokos tájékoztassák aziránt, hogy mi alapon minő eljárás mellett kereshessen orvoslást a rajta esett sérelem miatt.

Erre nézve az alábbiakra figyelmeztetem a Czimet.

Az igazságügyminister ur, a kit ezen kérdésben nézetének közlésére kértem fel, a következőkben nyilatkozott.

A szőlőoltványok áruba bocsátását és forgalomba hozását tárgyazó ügyletek rendszerint adásvételi, vagy hasonló természetű visszterhes ügyletek, amelyeknél az eladót vagy az elidegenítőt magánjogi felelősség, nevezetesen a szavatosság terheli arra nézve, hogy az elidegenítés tárgya nem szenved oly hiányban, mely értékét vagy rendeltetésének megfelelő használhatóságát kizárja, vagy számbavehetően csökkenti, úgyszintén, hogy az elidegenítés tárgya aki kötött tulajdonossággal bir. A magánjogi szavatosságnak ez a szabálya fedi azt az esetet is, amikor a szőlőoltvány nem tökéletes, azaz nem jól forradt, vagy nem azonos fajtájú.

Birói gyakorlatunk is a legmesszebb menő módon terjeszti ki az eladó felelősségét a kir. kúriának 33066—1885. sz. alapvető és e jelen esettel hasonló vonatkozású elvi jelentőségű ítélete nyomán (Márkus Felsőbir. e. hat. 2. kiad. I- kötet 439 1. 1015. sz.) amelyben kimondotta, hogy az eladó magkereskedő a vevő és termelő irányában az eladott mag minőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért szavatossággal és felelősséggel tartozik akkor is, midőn az eladott magért a vevő részéről különösen biztosítva nem is volt, és ha ez oltott nemes fajtánál fordul elő Ha a kikötöttnek meg nem felelő minőség (fajta) az alanynál fordul elő, az eladó felelős azon kárért is, mely a mag minőségének tulajdonítható.

Ezen az alapon mindenki aki szőlőoltványt vesz, teljes sikerrel léphet fel az eladó ellen, ha az neki nem tökéletes vagy nem azonos fajtájú oltványt szállított.- 98 —