Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-05 / 45. szám
- 332 Az összeírás után szerzett eb a tulajdonos által 3 nap alatt bejelentendő és az elöljáróság, illetve városi adóhivatal által az összeirásba pótlólag felveendő. Ha valamely ebtulajdonos ellen alapos gyanú merült fel az iránt, hogy az adó alá be nem mondott kutyát rejteget, joga van az elöljáróságnak a dolog miben létének megállapítása végett helyszíni szemlét tartani. Az ebadó összeírás, — mely egyúttal kivetési főkönyvül is szolgál — és melynek mintája a jelen szabályrendelethez mellókoltetik, az összeírás teljesítése után előre közhírré teendő, 3 napon át a községházánál közszemlére kiteendő, mely idő alatt beérkező netáni felszólamlásokhoz képest helyesbítendő, lezárandó és aláírandó és 8 nap alatt a járási főszolgabíró, illetve potgármester utján, a törvényhatósághoz 3 példányban beterjesztendő. Az alispán a számvevőség által az összeírást átvizsgáltatván, a kivetés helyességét megállapítja és az összeírást 1 példány visszatartásával, 2 példányban a polgármesterhez, illetve a járási főszolgabíróhoz visszaküldi, a ki azokat az összeírás egyik példányának megtartása mellett, a községi elöljáróságnak kézbesíti. A szabályrendelet alapján kivetett ebadó teljes összegében, miuden év julius hó 1-ére esedékessé válik és julius hó végéig behajtandó. Az ebadó beszedése, behajtása és ellenőrzésére nézve az 1883 évi 37169. sz. pénzkezelési szabályzat az irányadó. A beszedett ebadó a lakosság részére kiállított állami és községi adókönyvben írandó elő és befizetése ugyanitt nyugtázandó. III. Ebtarlási szabályok. 4. § Minden ebtulajdonos pléhből"készült, az összeírás folyó számát és ivót feltüntető bárczával látandó, ki azt az ebnek nyakszijára, vagy kötőjére illeszteni köteles. A szükséges bárczákat, melyek alakját az alispán állapítja meg és melyek óvről- óvre változtatandók, az alispán az előző §-ban érintett zárlati kimutatás alapján küldi ki, az elöljáróság pedig a régieket az újaknak kiszolgáltatása mellett 48 óra alatt beszedni és a központba felterjeszteni köteles. A ki időközben szerez kutyát, vagy akinek kutyájáról a bárcza elveszett, addig, mig a bárcza ki nem küldetik, a bejelentésről elismervényt kap, s erről egyúttal a felügyelő közegek és a gyepmester órtesitondők. A kinek kutyájáról a bárcza elveszett, a bárcza órvénytelenitése mellett újat kap, de a bárcza költségét megtéríteni tartozik, Vadász kutya, mint ilyen csak az osptben nyerhet ebtartási bárczát, ha a tulajdonos vadászjegygyei ellátva van, miről az összirás jegyzet rovatában hivatkozás teendő. Ha valamely kutya nyivános helyen bárcza nélkül találtatik, a 8. § ban körülirt eljárásnak van helye. Az adó alól törvényszerűen felmentett kutyák szintén, de a fentebb érintettől eltérő alakú bárczával látandó el, s azok ára a kutya gazdája által megtérítendő. 5. § Kutyát vendéglőbe, kávóházba, színházba és közhivatalokba vinni vagy bebo- csátani tilos, nyilvános kertekbe és sótahelyekre pedig csak pórázon vezetve szabad, mire, a vendéglősök vagy kávésok felügyelni és a vendéget a tilalomra figyelmeztetni tartoznak. A harapós természetű kutyák szájkossárral látandók el, amennyiben pedig szájkosárral nem látatnak el, lánczou tartandók, s csakis éjjel, bekerített helyen bocsátandók szabadon. 6. §. Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért; ha mindazonáltal a kutya ingerlés következtében okoz kárt azért az ingerlő felelős 7. §. A kutyák kínzása tilos. 8. §• A tanyai és pásztor kutyák nyakára térdeiken alól 3 czentiméternyire lelógó a kutyát a futásban lényegesen akadályozó nehezék függesztendő. 9. § Minden a mezőn talált magában járó vagy kolonczal el nem látott kutya kóbornak tekintendő és kiirtandó, a mezőn talált kóbor vadász kutyákat az 1883. évi XX. t. ez. 14. §-a értelmében-a vadászatra jogosult pusztíthatja el. 10. §. A veszettség veszélyének elhárítása czéljából az ebtulajdonos, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik a kutyáját elcsukni, és ezt a község elöljáróságának bejelenteni A tulajdonos a gyanús kutyát kiirthatja, de tartozik a kiirtásról az elöljáróságot értesíteni, a ki, ha a kutya még nem marakodott, azt a dögtóren elásatja. A már marakodott gyanús és e miatt lezárt vagy kiirtott kutyáról az elöljáróság jelentést tesz a főszolgabíróhoz, ki az ilyen kutyát vagy annak hulláját hatósági állatorvossal megvizsgáltatja.
