Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-05 / 45. szám
H §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen elzárt kutyát veszettnek találja, ez azonnal kiirtandó, veszettség gyanúja esetén, vagy ha a fertőzés gyanúja merülne fel, tekintettel az 1888. évi VII. t. ez. 67. §-ára, a kutya biztos helyen megfigyelés alá helyezendő, s ha itt rajta a veszettség tünete kétséget kizárólag mutatkoznék, ez kiirtandó, ha pedig a gyanús tünetek elmúlnak róla, a kutya a megfigyelésből eredő költségeknek a tulajdonos által való megtóritóse után ennek visszaadatik. 12. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborolt, a község elöljárósága erről a főszolgabírónak, illetve a városi közeg a polgármesternek jelentést tesz, a ki a szükséghez képest a községben a kutyákat megvizsgáltatja. 13. §. Ha a főszolgabíró illetve városi hatóság közhírré téteti, hogv valamely községben, vagy annak határában veszett, vagy veszetsógre gyanús kutya kóborol, az 1888. évi VII. t. ez. 68. §-ában előirt eljárás követendő. 14. §. A veszett kutya által megmart állatokkal azon eljárás követendő, mely az 1888. évi VII. t. ez. 66. §-ában rendeltetik és mely az ehhez kiadott rendelet 185. §-ában szabályoztatik. 15. §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló ebeknek semmi test része sem használható fel, hanem az szőröstől, bőröstől koresztmetszésekkol ellátva megsemmisítendő. 16. §. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. t. cz.-hez kiadott rendelet 192. §-a alapjan a 98. §. utasításához képest fertőtlenitondők. 17. §. A járási főszolgabiráknak és a polgármesternek kötelességévé tétetik gondoskodni arról, hogy azon községekben, hol gyepmester van, a kóbor és bárcza nélküli kutyák hetenként egyszer, azon községekben pedig, hol gyepmester nincs, évnegyedenként egyszer összefogdostassanak. IV. Büntető határozatok. 18. §. Kihágást követ el: a) azon ebtulajdonos, aki a 4 §-ban érintett bárczát megváltotta, de kutyáján nem viselteti, amennyiben a bárcza elvesztését nem igazolja, illetőleg be nem jelentette. b. aki másnak kutyájáról a bárczát elidegeníti. c. , aki más kutyájára szóló bárczát saját kutyáján használja, d. , aki saját kutyájára szóló bárczát másnak adja e. , aki kutyáján meghamisított bárczát viseltet. f. , aki kutyáját adó alá bomondani és részére bárczát váltani elmulasztotta. 19. §• A pénzbüntetés és beszámítás mérvéhez képest terjedhet. I. az előző §. a., és f., alatti esetében, amennyiben ezen eset az adó alól felmentett kutya által viselendő bárczára vonatkozik, 1 koronától 10 koronáig. II. az előző §. b., c., d., és e., alatti esetben 40 koronától 100 koronáig. III. az előző §. f., pontja esetében, amennyiben adóköteles kutya bárczájáról van szó, minden eltitkolt, vagy adó alól elvont kutya után 20 koronától 40 koronáig. A pénzbüntetés nem fizetés esetében az 1879, évi XL. t.-cz. 22. § a értelmében elzárásra változtoztatandó át. 20. §. Az ezen szabályrendeletben érintett egyóbb rendelkezések ellen vétők rendőri kihágást követnek el, és amennyiben nem az 1879. évi XL t.-cz. 86., 102., 103, és 122., illetve az 1888. évi VII. t.-cz. 154. §. i., és j., pontjai alapján sujtandók, 4 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetében megfelelő elzárással büntetendők. 21. §. Kihágások esetében eljárnak : a, az ezen szabályrendelet, valamint az 1879. évi XL. t.-cz. 86. 102., 103., és 122., §-ai ellen elkövetett kihágások eseteiben elsőfokban a főszolgabirák, illetve városi rendőr- kapitány, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban a m. kir. belügyminister. b. , az 1888. évi VII. t.-cz. 154. §. i., és j., pontjába ütköző kihágások eseteiben, harmadfokban a földmivelésügyi m. kir. minister. 22. §. Az ebadó zimen befolyt összegek első sorban veszett eb által megmart egyének gyógykezelésére és az összeirási s a bárcza vásárlási költségek fedezésére, másodsorban a községi gyepmesterek fizetésére, gyepmesteri telepek fentartására, avagy egyéb állategészségügyi kiadásokra, és harmadsorban közegészsógi esetleg állattenyésztési czélokra fordítandók, és a községek által a megyei pénztárba szállitandók, hol vármegyei ebadó alap czimen összesítve kezelendők Az ebadóból befolyt jövedelmek hova fordítása iránt, a törvényhatósági közgyűlés a m. kir. belügyi, illetve földmivelésügyi minister jóváhagyásával határoz. A kihágási pénzbüntetések az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-a értelmében, fele részben — 333 —
