Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-17 / 34. szám

- 265 3 napon át a községházánál közszemlére kiteendő, mely idő alatt beérkező netáni felszólamlásokhoz képest helyesbítendő, lezárandó és aláírandó és 8 nap alatt a járási főszolgabíró, illetve polgármester utján a törvényhatósághoz 3 példányban beterjesztendő.

Az alispán a számvevőség által az összeírást átvizsgáltatván, a kivetés helyességét megállapítja és az összeírást 1 példány visszatartásával 2 példányban a polgármesterhez, illetve a járási főszolgabíróhoz visszaküldi, aki azokat az összeírás egyik példányának megtartása mellett a községi elöljáróságnak kézbesíti.

A szabályrendelet alapján kivetett ebadó teljes összegében minden óv julius hó 1-óre esedékessé válik és julius hó végéig behajtandó.

Az ebadó beszedése, behajtása és ellenőrzésére nézve az 1883. évi 37169. sz. pénzkezelési szabályzat az irányadó.

A beszedett ebadó a lakosság részére kiállított állami és községi adókönyvben írandó elő és befizetése ugyanitt nyugtázandó.

Hl

Ebtartási szabályok.

Minden ebtulajdonos plóhből készült, az összeírás folyó számát és ivót feltüntető bárczával látandó, ki azt az ebnek nyakszijjára, vagy kötőjére illeszteni köteles.

A szükséges bárczákat, melyek alakját az alispán állapítja meg és melyek óvről- évre változtatandók, az alispán az előző §-ban érintett zárlati kimutatás alapján küldi ki, az elöljáróság pedig a régieket az újaknak kiszolgáltatása mellett 48 óra alatt beszedni és a központba felterjeszteni köteles.

Aki időközben szerez kutyát, vagy akinek kutyájáról a bárcza elveszett, addig, mig a bárcza ki nem küldetik, a bejelentésről elismervényt kap, s erről egyúttal a felügyelő közegek és a gyepmester értesitendők.

Akinek kutyájáról a bárcza elveszett, a bárcza érvénytelenítése mellett újat kap, de a bárcza költségét megtéríteni tartozik.

Vadászkutya, mint ilyen csak az esetben nyerhet ebtartási bárczát, ha a tulajdonos vadászjegygyei ellátva van, miről az összeírás jegyzet rovatában hivatkozás teendő.

Ha valamely kutya nyilvános helyen bárcza nélkül találtatik, a 8. §-ban körülirt eljárásnak van helye Az adó alól törvényszerűen felmentett kutyák szintén, de a fentebb érintettől eltérő alakú bárczával látandó el, s azok ára a kutya gazdája által megtóritendő.

5. §. Kutyát vendéglőbe, kávéházba, színházba és közhivatalokba vinni, vagy bebo- csátani tilos, nyilvános kertekbe és sétahelyekre pedig csak pórázon vezetve szabad, mire a vendéglősök, vagy kávésok felügyelni és a vendéget a tilalomra figyelmeztetni tartoznak.

A harapós természetű kutyák szájkosárral látandók el, amennyiben pedig szájkosárral nem láttatnak el, lánczon tartandók s csakis éjjel, bekerített helyen bocsátandók szabadon.

6. §. Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért; ha mindazonáltal a kutya ingerlés következtében okoz kárt, azért az ingerlő felelős.

7. §- A kutyák kínzása tilos.

8. §. A tanyai és pásztorkutyák nyakára térdeiken alól 3 czentimóternyire lelógó, a kutyát a futásban lényegesen akadályozó nehezék függesztendő.

9. §. Minden a mezőn talált magában járó, vagy kolonczczal el nem látott kutya kóbornak tekintendő és kiirtandó, a mezőn talált kóbor vadászkutyákat az 1883. évi XX. törvónyczikk 14 §-a értelmében a vadászatra jogosult pusztíthatja el.

10. §. A veszettség veszélyének elhárítása czóljából az ebtulajdonos, ha a kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik a kutyáját elcsukni és ezt a község elöljáróságának bejelenteni.

A tulajdonos a gyanús kutyát kiirthatja, de tartozik a kiirtásról az elöljáróságot értesíteni* a ki, ha a kutya még nem marakodott, a dögtóren elásatja.

A már marakodott gyanús és e miatt lezárt, vagy kiirtott kutyáról az elöljáróság jelentést tesz a főszolgabíróhoz, ki az ilyen kutyát, vagy annak hulláját hatósági állatorvossal megvizsgáltatja.

11. §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen elzárt kutyát veszettnek találja, ez azonnal kiirtandó ; veszettség gyanúja esetén, vagy ha a fertőzés gyanúja merülne fel, tekintettel az 1888. évi Yil. törvényczikk 67. §-ára, a kutya biztos helyen megfigyelés alá helyezendő s ha itt rajta a veszettség tünete kétséget kizárólag mutatkoznék, ez kiirtandó, ha pedig a gyanús tünetek elmúlnak róla, a kutya a megfigyelésből eredő költségeknek a tulajdonos által való megtóritóse után ennek visszaadatik.

12. § Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborolt, a község elöljárósága erről a főszolgabírónak, illetve a városi közeg a polgármesternek jelentést tesz, a ki szükséghez képest a községben a kutyákat megvizsgáltatja.

13. Ha a főszolgabíró, illetve városi hatóság közhírré téteti, hogy valamely község