Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-17 / 34. szám
ben, vagy annak határában veszett, vagy veszettségre gyanús kutya kóborol, az 1888. évi VII. törvényczikk 68. §-ában előirt eljárás követendő. 14. §. A veszett kutya által megmart állatokkal azon eljárás követendő, mely az 1888. évi VII. törvényczikk 66. §-ában rendeltetik és mely az ehhez kiadott rendelet 185. §-ában szabályoztatik 15- §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló ebeknek semmi testrésze sem használható fel, hanem az szőröstől, bőröstől, keresztmetszetekkel ellátva megsemmisítendő. 16. §. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. törvényczikkhez kiadott rendelet 192. §-a alapján a 38. §. utasításához képest fertőtlenitendők. 17. § A* járási főszolgabiráknak és a polgármesternek kötelességévé tétetik gondoskodni arról, hogy azon községekben, hol gyepmester van, a kóbor és bárcza nélküli kutyák hetenként egyszer, azon községekben pedig, hol gyepmester nincs, évnegyedenként egyszer összefogdostassanak. IV. Büntető határozatok. Kihágást követ el : a) azon ebtulajdonos, a ki a 4. §-ban érintett bárczát megváltotta, de kutyáján nem viselteti, amennyiben a bárcza elvesztését nem igazolja, illetőleg be nem jelentette; b) aki másnak kutyájáról a bárczát elidegeníti; c) aki más kutyájára szóló bárczát saját kutyáján használja ; d) aki saját kutyájára szóló bárczát másnak adja ; e) aki kutyáján meghamisított bárczát viseltet; f) aki kutyáját adó alá bemondani és részére bárczát váltani elmulasztotta. 19. §. A pénzbüntetés és beszámítás mérvéhez képest terjedhet: I az előző §. a) és f) alatti esetében, amennyiben ezen eset az adó alól felmentett kutya által viselendő bárczára vonatkozik, 1 koronától 10 koronáig ; II. az előző § b), c), d) és e) alatti esetben 40 koronától 100 koronáig; III. az előző §. f) pontja esetében, amennyiben adóköteles kutya bárczájáról van szó, minden eltitkolt, vagy adó alól elvont kutya után 20 koronától 40 koronáig. A pénzbüntetés nem fizetés esetében az 1879. évi XL. t.-cz. 22. §-a értelmében elzárásra változtatandó át. 20. §. Az ezen szabályrendeletben érintett egyéb rendelkezések ellenvétők rendőri kihágást követnek el, és amennyiben nem az 1879. évi XL. t.-cz. 86., 102., 103 és 122-r illetve az 1888. évi VII. t-cz 154. §. i) és j) pontjai alapján sujtandók, 4 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetébenj megfelelő elzárással ^büntetendők. 21. §. Kihágások esetében eljárnak : a) az ezen szabályrendelet, valamint az 1879. évi XL. t-cz. 86., 102., 103. és 122. §-ai ellen elkövetett kihágások eseteiben elsőfokban a főszolgabirák, illetve városi rendőr- kapitány, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban a m. kir. belügyminister. b) az 1888. évi VII. t-cz. 154. i) és j) pontjaiba ütköző kihágások eseteiben, harmadfokban a földmivelósügyi m kir- minister. 22. § Az ebadó czimen befolyt összegek első sorban veszett eb által megmart egyének gyógykezelésére és az összeiráSi s a bárcza vásárlási költségek fedezésére, másodsorban a községi gyepmesterek fizetésére, gyepmesteri telepek fentartására, avagy egyéb állategészségügyi kiadásokra, és harmadsorban közegészsógi, esetleg állattenyésztési czélokra fordítandók, és a községek által a megyei pénztárba szállitandók, hol vármegyei ebadó alap czimen összesitve kezelendők. Az ebadóból befolyt jövedelmek hovaforditása iránt, a törvényhatósági közgyűlés a m. kir. belügyi, illetve földmivelósügyi minister jóváhagyásával határoz. A kihágási pénzbüntetések az 1901. évi XX. t-cz. 23- §-a értelmében fele részben az államkincstárt, fele részben azon község szegónyalapját illetik, amelyben a kihágás elkövettetett. 23. §. Ezen szabályrendelet Gyula rendezett tanácsú városra is kiterjed. A ministeri leirat értelmében átdolgozott ezen szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság szabályszerűen kihirdetni és azután m. kir. belügyminister úrhoz 3 példányban jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli. Erről a vármegye alispánját, továbbá a ministeri leirat másolatának kiadásával Gyula város polgármesterét, Békéscsaba község elöljáróságát, úgyszintén Varga Géza pusztaföldvári és K. Horváth Mihály szentetornyai lakosokat értesíti. Kmft. Borthóty István, várm. tb. főjegyző.- 266 -