Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
186 h) törlési nyugta, bekebelezési, törlési lejegyzési engedélyek, elsőbbségi s általában minden egyoldalú akarat nyilvánítást tartalmazó okirat .... 1 korona i) végrendeletekért ......... 4 „ a hivatalos helyiségen kívül fuvaron felül .... 6 „ k) minden egyes vázrajz készítéséért ..... 2 „ 4. Másolatok: a) mindennemű másolat laponként . . . . 30 fillér b) kataszteri birtokiv másolat ivenként ..... 2 korona c) felzetek darabonként ........ 20 fillér d) hitelesítési dij ......... 50 „ e) váltó kiállítása, előttemezóse és egyéb űrlapok kiállítása . 20 „ f) magánlevelek Írása, érték- és pónzküldemónyek becsomagolása 50 „ Ezen dijak az idegen (más) közsógbeliek részére teljesített munkálatoknál kétszeresen számíthatók. Egy Ívnek legalább 25 sort kell tartalmaznia. 5. Mindazon községekben, hol több önálló jegyző van, mindegyik jegyző csak a maga ügykörébe vágó magánmunkálatokat végezheti. Azon munkálatok azonban, melyek szorosan sem egyik, sem a másik jegyző ügykörébe nem sorozhatok, például telekkönyvi beadványok, adás-vételi, bérleti, haszonbérleti, vagyonfelosztási, csere, szolgálati és vállalkozási szerződések, adós- és egyezség levelek, ipari, magánügyi, kölcsön- és italmérósi engedélyek iránti kérvények, végrendeletek stb. a község mindegyik jegyzője áital szabadon végezhetők. Megjegyeztetik azonban, hogy mindennemű községi bizonyítványok kiállítására — kivéve az adó- és ujonezozási ügyben kiállított bizonyítványokat — az első jegyző jogosult, mint aki a bíróval együttesen képviseli a községet. 6. A jegyzőkön kívül más községi alkalmazottak magánmunkálatokat nem vállalhatnak. A jegyző kötelességei a magánmunkálatok közül, a szegények részére teljesitendő magáumunkálatok, a díjelőlegek és a felekkel szemben való igények érvényesítése, végül a tiltó rendelkezések tekintetében a belügyminister 126000. számú ügyviteli szabályzat ide vonatkozó rendelkezései irányadók. Ezen szabályrendelet életbelépte napján az 522 — 1898. bgy. sz. a. vármegyéi szabályrendelet érvényét veszíti. Ez a határozat a V U. Sz. 155. §-a értelmében, mint közérdekű közhírré teendő s az attól számított 15 nap alatt, közvetlenül a vármegye alispánjánál beadandó felebbe- zések kapcsában megerősítés végett a belügyminister úrhoz felterjesztendő. Erről a vármegye alispánja értesittetik. Kmft. Kiadta Dr. Daimel, vm. főjegyző. 7523, ikt. 1903. V* (ilyulaváros polgármestere és járási föszolgahirák. Fióküzletek üzletvezetői. Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és alkalmazkodás végett közlöm. Gyulán, 1903. évi május hó 2-án. Az alispán helyett: dr. Daimel, várm. főjegyző, Másolat. 11460VIII. szám. M. kir. kereskedelemügyi minister. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült konkrét esetekből kifolyólag arról győződtem meg, hogy igen gyakran megtörténik, egyrészt, hogy egyes iparosok, illetve kereskedők a lakhelyükön kívül, idegen iparhatóság területén nyitott fióküzleteiknél, olyan egyéneket alkalmaznak üzletvezetők gyanánt, kik egyidejűleg önmaguk is önálló iparosok, másrészt, hogy képesítéshez kötött iparoknál olyan üzletvezetők alkalmaztatnak, kik nem az illető iparágra nézve bírnak meglelő kópesitettsóggel. Miután az említett eljárás az 1884. évi XVII. törvényezikk 46., illetve 8. és 47. §§-ainak rendelkezéseivel össze nem egyeztethető miheztartás s a hatósága alá tartozó alsófoku iparhatóságokkal leendő közlés végett a következőkről értesítem az iparhatóságot. 1. Önálló iparos, illetve kereskedő, ki saját maga is üzlettel bir s azt személyesen vezeti, egyidejűleg más iparos, illetve kereskedőnek üzletvezetője nem lehet. 2. Képesítéshez kötött iparnál, midőn az üzletvezető az üzlettulajdonos személyes képesítettségének hiányát van hivatva pótolni, üzletvezető gyanánt csak olyan egyén alkalmazható, ki az illető iparágra vonatkozó kópesitettsóggel bir. Budapesten, 1903. évi április hó 17-ón. A minister megbizásából : A b o n y i s. k., ministeri tanácsos.
