Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
• — 187 — TI. A vármegyei állandó választmány ügyrendje. A vármegyei állandó választmány ügyrendjét újonnan megállapítván, azt mint közérdekűt a vármegye hivatalos lapjában közzéteszem. Gyulán, 1903. évi május hó 13-ikán. Dr. F á b r y Sándor, alispán. A VÁRMEGYEI ÁLLANDÓ VÁLASZTMÁNY ÜGYRENDJE. 1. §• A vármegyei állandó választmány az 1886. évi XII. törvényczikk 48. §-ában jelzett ügyeket, teljes ülésében készíti elő a közgyűlésre. 2. §. Az állandó választmány ülésein az elnök, vagy helyettes elnök (1886. évi XII. t.-cz. 48. §-a), együttes akadályoztatásuk esetén pedig a két alelnök egyike elnököl. 3. §. A választmány meghívója az ülést legalább 3 nappal megelőzőleg közlendő a tagokkal. 4- §• A választmányban az ügyek a közgyűlési tárgysorozatban jelzett sorrendben vétetnek tárgyalás alá. Egyes ügyeknek ezen sorrendtől eltérőleg soronkivül való tárgyalása iránt előterjesztett kérelem felett, maga a választmány határoz. 5. §• A választmány üléseiről jegyzőkönyv veendő fel, mely a tárgyalt ügyek iktató számait s annak megjelölését tartalmazza hogy a határozati javaslatok elfogadtattak-e, vagy nem. Ha a határozati javaslat nem fogadtatott el, az állandó választmány határozatát röviden körvonalozni kell. Kelt Gyulán, Békésvármegye állandó választmányának 1903. évi április hó 29-ikén tartott rendkívüli ülésében. Dr. Lukács, főispán, elnök. *462 ikt. 1903. 7754. ikt. 1903. VII. Főszolgabírók és Gyulavóros polgármestere. Hentes ipar mészáros jogosítvány keretében néni gyakorolható. Alábbi miniszteri rendeletet további eljárás végett közlöm. Gyulán, 1903 évi május hó 6 án. Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 17859/VIII-a. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Hivatali elődöm egy felmerült- konkrét iparkihágási ügyből kifolyólag 1896. évi május hó 13-án 23689. sz. a. hozott harmadfokú ítéletben arra az álláspontra helyezkedve, hogy a mészáros ipar magában foglalja a hentessóget is, kimondotta, miszerint a mészáros iparra szóló iparigazolvány alapján a hentes ipar is gyakorolható. A budapesti hentes ipartestület hivatali elődöm álláspontját következményeiben a hentes iparra nézve sérelmesnek találván, ismételten kérelmezte, jelentessék ki, hogy a mészárosok a hentes ipart csak akkor gyakorolhatják, ha e czélra külön iparigazolványt váltottak. Az ipartestület kérelmének támogatására különösen azt hozta fel, hogy a mészáros az állat levágásán és feldarabolásán kívül egyéb munkát nem végez ; a marhából feldarabolt husrészeket a maga természetes állapotukban adja el a fogyasztó közönségnek, azokból semminemű húskészítményt elő nem állít. A mészáros szakképzettsége tehát nem lehet olyan fokon, hogy azzal kielégíthetné azokat a követelményeket, a miket a hentes ipar különféle fajú húskészítményeinek előállítása ma már ezen iparág magas fejlettsége mellett megkíván. A hentes ellenben a levágott állatnak nemcsak feldarabolt egyes részeit, (húst, szalonnát, zsírt) adja el a fogyasztó közönségnek, hanem azokból a legkülönfélébb élelmi élvezeti czikkeket, mint kolbászt, hurkát, disznósajtot és egyéb különböző felvágottak jelzés alatt ismert czikkeket készíti Ezen élelmi czikkek elkészítéséhez különös szakképzettség kell, a melyet a mészáros sem tanoncz, sem segéd korában meg nem szerezhet, mert azok készítését nem tanulja, nem látja.
