Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
— 183 17. §• A már megnyert özvegyi segélypónz a vármegyei hatóság által megelőző tiszti vizsgálat folytán ideiglenesen, sőt véglegesen is elvonható az illetőtől, ha súlyos erkölcsi kihágást követ el, vagy erkölcstelen, botrányos életet ól, ha pedig a segélyezett bűntényért birói ítélettel sujtatott, az esetben feltétlenül elvonandó a segély. 18. §. Szülötten, vagyis oly árvák, kiknek szülei elhaltak kegydijban részesülnek, tekintet nélkül azon körümónyre, hogy az elhunyt atya nyugdíjban, vagy az elhalt anya segélyben részösült e, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő az igazgatóválasztmány által, mely egyidejűleg a kegydij mennyisége felett is határoz a törvényhatósági bizottság jóváhagyásának fenntartásával. 19. §. A jegyzői árvák azon esetben is részesülnek évi 160 korona segélyben, ha az anya nem birt segélyezési jogosultsággal, az összes segély azonban nem terjedhet túl 600 koronánál. IV. A nyugdijsegélyalap jövedelme. 20. §• A jegyzői nyugdíjalap tőkéjét a községek és jegyzők hozzájárulása által ez ideig 290,000 korona összeg képezi. Nyugdíjazásra felhasználható bevételi források a következők : a) a fenti alaptőke évi kamatai; b) a következő 21., 22. és 23. §-ok értelmében a vármegyebeli községek és községi jegyzők által fizetendő hozzájárulások. Az évi nyugdíjazásokra és egyéb kiadásokra fel nem használt összegek az'alaptőke gyarapítására fordítandók. 21. §. A községek a következő szakaszban megállapított hármas-kulcs szerint felosztandó és összesen évi 15,000 koronát tevő hozzájárulással támogatják a jegyzői nyugdíj-alapot, mit évenként féléves utórészletekben, vagyis junius hó 30. és deczember hó 31 ón kötelesek fizetni, az azontuli befizetések után 5 százalék késedelmi kamatok járnak. 22. §. A fentebbi §-ban meghatározott s a községek által fizetendő hozzájárulási összeg- nak ’/3-ad része a községek előző évi állami adója után '/3-ad része a községi jegyzők létszáma, '/3-ad része pedig a községbeli jegyzők beszámítható javadalma alapján lesz évenként a községekre kivetendő és beszedendő 23. §. Köteles a vármegyebeli minden községi jegyző a nyugdíjalaphoz évenként a 21. § szerinti utólagos félévi részletekben következőleg járulni : a) minden jegyző, hivatalbalépóskor a teljes nyugdíj s illetve fizetés 5 százalékával; b) a teljes nyugdíj 4 százalékával évenként, 40 éven keresztül, mely dijak a határidőn túl befizetés esetében 5 százalóktóli késedelmi kamatokkal fizetendők ; c) fizetésemelés esetében az előző s az uj fizetés közötti különbözet 30 százalékával, mely legfeljebb 24 havi egyenlő részben fizetendő be. 24. § A 40 éven túl hivatalban maradt jegyző a nyugdíjalaphoz évi dijjárulékot fizetni megszűnik. 25. § A jegyzőkre fegyelmi eljárás utján rovandó pénzbírságok. Önkéntes adományok; a nyugdíjalap tőkéjének fel nem haszált kamatai a nyugdíjalap nevelésére fordittatnak26. §. A jegyzők által fizetendő járulékok mennyisége az elöljárókkal közlendő, kik intézkedni tartoznak az iránt, hogy ezen járulékok az illető jegyző fizetéséből levonassanak s félévenkénti részletekben az illetékes kir. adóhivatalba beszállittassanak. Minden a nyugdijintózeti pénztárt illető járulékok szükség esetében — közigazgatási utón a közadók módjára -- költség felszámítása nélkül hajtatnak be. 27. § Az évi járulékok azok beérkeztével azonnal takarékpénztárba helyeztetnek; a nyugdíjalap pénzkészletei az igazgatóválasztmány utalványozására — kellő biztosíték mellett egyeseknek — kamatozás mellett kölcsön adhatók. 28 §. A kölcsönadásra nézve a gyámi pénzek kölcsönzésére nézve fennálló törvények és szabályok nyernek alkalmazást; a kölcsön kérvények a tisztiügyósz meghallgatása mellett soron kívül tárgyalandók és sürgősen elintézendők.
